Az állatkínzás ellen tartottak demonstrációt Budapesten

 Az állatkínzás ellen tartottak demonstrációt több mint 120 állatvédő szervezet összefogásával szombaton Budapesten, a több ezer résztvevő megtöltötte a Kossuth teret. A szervezők a beszédek után átadták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza.

Résztvevők az állatkínzás ellen tartott demonstráción az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2016. február 20-án. A több mint száz állatvédő szervezet és több ezer ember a Nyugati térről vonult át a Parlament elé, ahol a demonstráció végén a szervezők átnyújtották az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A szervezők nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és előkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.
Felidézte, hogy jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. Mivel az állatkínzás, bántalmazás jelenleg vétség, a bírói gyakorlat szerint az ilyen ügyekben hozott ítéletek főként felfüggesztett börtönbüntetéssel végződnek. Hiába adott a törvényi háttér, a büntetésnek nincs elrettentő hatása – tette hozzá. A törvénymódosító javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná és bűntetté minősítené át az ilyen cselekményeket, így akiket bűnösnek találnak a bíróságok, nagyobb eséllyel kerülhetnének börtönbe.
Kajó Cecília jogász felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 120 szervezet összefogásával jött létre a demonstráció, Budapesten kívül Győrben, Szegeden és Szombathelyen is tartottak megmozdulást. Kiemelte, hogy az állatvédelemben eddig soha nem látott összefogás indult meg az állatok érdekében. “Azt szeretnénk, hogy az állatkínzók részesüljenek méltó büntetésben és valóban letöltendő szabadságvesztést kapjanak az életek kioltásáért, az embertelen állatkínzásokért. Olyan büntetési tételeket szeretnénk elérni, amelyek elriasztják a kegyetleneket a bántalmazástól” – fogalmazott Kajó Cecília.
Paál Csaba állatorvos azt hangsúlyozta, hogy állatkínzásnak minősül a rossz tartás is, hiszen a kínzás nem csak abból áll, ha valaki megveri az állatot. “Aki nem ad az állatának enni, inni és a napfény elől nem ad neki árnyékos helyet, ugyanúgy állatkínzást követ el” – jegyezte meg.
Pataki Gábor, az újpesti állatvédelmi járőrszolgálat vezetője felidézte, hogy január 19-én az Állatmentő Liga, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány és a Tetovált Állatmentők kezdeményezésére országos állatvédelmi szövetség megalapítására gyűltek össze, 26 szervezet tett szándéknyilatkozatot a csatlakozásra.
Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa beszédében a gyepmesteri telepek helyett a menhelyi rendszer bevezetését és a hatóságok állatvédelemben való hatékony közreműködését szorgalmazta.
Az Állatvédőrség képviseletében Tornóczky Anita elmondta: a rendezvény abból a szempontból is példamutató, hogy megmutatja külvilágnak, az állatok érdekében minden személyes sérelmen és egyéb ellenszenven felül lehet kerekedni.
Az állatvédő szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy “egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak”. Közlése szerint az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot.
A szervezők a demonstráció kezdetekor a résztvevőknek “Börtönt az állatkínzóknak” feliratú lapokat osztogattak, ezeken kívül főként a résztvevő szervezetek saját transzparensei voltak láthatók. A szervezők kérésére sokan viselnek kék sálat, kék szalagot vagy más kék színű kiegészítőt az összefogás jeléül.
A tüntetést a civilek egy közelmúltban történt eset után szervezték: egy Borsod megyei községben egy fiatalember baseballütővel agyonvert egy kutyát, az esetről készült videó pedig felkerült az internetre és óriási felháborodást váltott ki.

Forrás:MTI