Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Egy jó ügynök nem hivalkodik. Mit neki James Bond, meg a rulett asztal. Attól, hogy nem járunk slim fit pólóban, még lehet kockás a hasunk. Ha pedig akció van, az igazi ügynök nem hezitál. Gyorsabb és precízebb bárkinél. Megy ez külsőségek nélkül is. Aki a teszt meseváltozatára kíváncsi, az ne hagyja ki a keretes részt!
Szöveg: Dóka Attila
Fotó: Juhász Melinda
Mindegyik BMW típusnak van egy királya, amely a tápláléklánc legtetején csücsül, és általában hangzatos címek gyűrűjében szerepel az autós újságok címlapján. Ezek azok a bizonyos BMW M-modellek, melyek több mint 40 éve ejtik ámulatba a világot.
Mára azonban az M-brand szerteágazóbb, mint valaha. Az M240 esetében például egy olyan autó viseli a mágikus betűjegyet, amelyet a kettes sorozat százlóshajójától inkább csak a külsőségek és a csökkentett brutalitás választja el, de semmiképpen sem a gyorsaság. Sőt: tesztautónk, amely összkerékhajtással és automata váltóval is fel volt szerelve, jobban gyorsul 0-100 km/h- ra (4,4 sec), mint az említett M2. Ez ám a fejtörő! Jobban felhajtva a szőnyeget azonban hamar kiderül, nem is annyira.
Az M240 ugyanis egyáltalán nem azt a közönséget célozza meg, mint jóval versenyautósabb ikertestvére. Habozás, és morgás nélkül rejti véka alá mind a 340 lóerejét, és tesz úgy, mint egy mezei négyhengeres. Az ECO mód használatával pedig még tovább szelídíthetjük a sportautót. Van ennek egyáltalán értelme? Minek rak valaki 500 Nm nyomatékot egy motorba, ha ennyire civilizált?
Való igaz, az M240-ből akarattal elő kell csalogatni a vadállatot. De szerencsére, ez nem olyan nehéz: elég hozzá a Sport módot aktiválni, és máris megkapjuk a motor igazi erejét, és – végre – igazi hangját. A kipufogóban ilyenkor ugyanis nyílik a csappantyú, és végre megjön az igazi muzsika, és persze gázelvételkor a visszadurrogás is. Szívmelengető. A sport üzemmód velejárója azonban, hogy a váltó engedi a motornak, hogy sokáig forogjon a váltások előtt, aminek eredménye, hogy nagyon gyorsan érünk el, nagyon nagy sebességet. Ezért ide most el is helyeznék egy kis figyelmeztetést: senkit ne tévesszen meg az autó visszafogottsága. Menetteljesítményei alapján ugyanis a kis kompakt BMW nagyon elit ligában játszik. Ez olyannyira igaz, hogy még egy vadonatúj Porsche 911 sem gyorsulja le. Ezért aztán nem árt észnél lenni, és folyamatosan odafigyelni a ménesre, nehogy elszabaduljon. Élmény így is lesz bőven. Íme a Kresz-komform megoldás: sport mód bekapcsolva, nagy gáz, legkésőbb négyezernél pedig váltunk mi magunk a kormány mögötti fülekkel. Így mindenki jól jár: nincs bünti, viszont már ilyenkor is kapunk egy fenomenális hanghatást, és a váltáskor pedig egy mély, tompa puffanást. Kell ennél több? Igen? Akkor irány a versenypálya.
De addig azért ugorjunk le Velencére, álljunk meg a parton, a naplementében, és csodáljuk meg, hogyan is kell kompakt-kupét építeni. Legyen például hosszú a motorháztető, hogy még ezt a hatalmas motort is picit az első tengely mögé lehessen tolni. Az sem baj, hogy így nincs a hátul ülőknek hely. Egy Porschéban sincs. Menni meg ez is meg úgy. Nem gond az sem, hogy a műszerfal ezúttal egy picit fakóbb, mint nagyobb testvéreiben. A lényeg, hogy a csodás ülések, és a mindentudó, és mindenhez kapcsolódni képes audiorendszer megvan itt is.
A vén király és a tökéletes autó
Egy napon az öreg király elküldte három fiát, hogy kutassák fel neki azt az autót, amivel leginkább bizonyíthatják, mennyire szeretik agg apjukat. Pár hét elteltével a legnagyobb fiú tért vissza először. Hangtalanul suhant be egy éjfekete i8-al a királyi udvarba. Olyan halkan, hogy a birodalmi vadászkutyája is épp, hogy el tudott ugrani az útjából. Ámult is az öreg uralkodó nagyon a szépséges hibrid-autó láttán, de mivel hosszú próbálkozás után sem tudott a szárnyasajtós csodába beszállni, csalódottan és fájós háttal megköszönte az ajándékot, és visszaballagott a trónterembe.
Hamarosan viszont a középső fiú is megérkezett, és egy fenséges drift után pontosan a trón elé parkolt. Mikor a füst kicsit eloszlott, a király végre meglátta a világoskék M4-et, és azon nyomban el is vitte egy próbaútra. De nem telt bele sok idő, már vissza is tért, és szomorú arccal hagyta ott az autót a palota előtt. Ennek a fiának is megköszönte az ajándékot, de egyből a királyi autómúzeumba is vitette, mert akkoriban bizony még kevés volt a versenypálya, az utak minősége pedig nem kedvezett az ilyesfajta érzékeny gépeknek.
A legkisebb fiú csak 3 nap múlva, késő délután érkezett egy kisebb, kompakt méretű autóval. Az öreg király nem rejtette véka alá elégedetlenségét: Hát ilyen pici autóval lepsz meg engem? Ennyit érek csak neked? – vonta össze szemöldökét. De a fiú erősködött, hogy üljön csak be, és menten megért mindent. A vén uralkodó kelletlenül foglalt helyet az összkerékhajtású M240i-ben, de az első kanyar után megtelt a szíve szeretettel. Mikor visszajött, keblére ölelte legkisebb fiát, és így szólott: Fiam, te hoztad a legszebb ajándékot, mert megvan benne az erő, a vérpezsdítő hang, de elmegy minden úton, és nem csak a versenypályán érzi jól magát.
Ezután boldogan éltek, míg meg nem haltak, a király pedig mikor tehette, boldogan furikázott új autójával, amely hűen szolgálta őt.
Az autó irányíthatóságáról pedig annyit kell tudni, hogy zavarbahozhatatlan. Az automata váltó és az összkerékhajtás kombinációja mindenfajta hülyegyerek-attitűdöt példásan kordában tart. Nagy gáz, kanyar előtt? Ez most nem téma. Persze kézi váltóval és xDrive nélkül érdekesebb lenne a helyzet. De arra meg ott van az M2. Az ugyanis csak hátsókerék-hajtású.
Az összegzés előtt pedig még egy mondat a fogyasztásról: igen, fogyaszt. Nem keveset. De te meg mindig nyomod neki, mit vársz?
Összegzés
Árnyékként lopakodó titkosügynök: profi és megingathatatlan. Olyan erős, mint az M2, de nála nem az a kunszt, hogy keresztbe is autózhatsz a versenypályán, hanem, hogy gond nélkül lenyomod a heti bevásárlást.
Szerettük:
– minden, ami a motorral kapcsolatos
– minden, ami a menetdinamikával kapcsolatos
– szép, klasszikus vonalvezetés
Nem szerettünk:
– hátul csak gyerekek, vagy modellek utazhatnak
– a belső tér egy picit szerény
