Az E.ON-ról és a zuglói hangfelvételekről is kérdezték Orbán Viktort

A pápai húskombinátról, az E.ON gázüzletágának megvételéről, a zuglói hangfelvételekről, a Tavares-jelentésről, a roma integrációról, a devizahitelesek ügyéről és a tatabányai kormányhivatal beruházásáról is kérdezték a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén.

    Gőgös Zoltán (MSZP) a pápai húskombinát ügyével kapcsolatban azt mondta: bár a beszállítók ügyében valóban volt előrelépés, a gyár jövőjével kapcsolatban még vannak tisztázandó kérdések. A képviselő a munkahelyek megőrzését tartotta a legfontosabbnak, és közölte: nem vetné el az átmeneti állami megoldást. Fontosnak nevezte, hogy ne dőljön be a százéves vállalat.     Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a beszállítók ügyében a dolgok jó irányba haladnak, az ott dolgozókkal kapcsolatban pedig azt emelte ki: minden munkahelyet meg fognak óvni, a megindított büntetőeljárásokat végig fogják vinni, ugyanis tudni szeretnék, hová lett a pénz. Megjegyezte: a vállalat hosszú távú működése tekintetében valóban homályos a kép, és kijelentette azt is: nem kívánnak nagy állami húsipari holdingot létrehozni.     Volner János (Jobbik) az E.ON gázüzletágának visszavásárlásával kapcsolatban azt mondta: a stratégiai ágazatoknak közösségi tulajdonban van a helyük, a vételárral kapcsolatban azonban úgy vélte: a szakértői értékbecslésnél mintegy 200 milliárd forinttal szánt többet erre a kormány. Nem korrupciós felár-e ez, vagy nem a rezsicsökkentés lett-e visszaadva a szolgáltatóknak így? – kérdezte. Azt kérte még: vizsgálják felül, hogy a szocialista kormányok miért privatizálták a magyar energetikai szektort.     Orbán Viktor közölte: folyamatban lévő üzleti tárgyalásról nem ad információt, az E.ON-nal kapcsolatban azonban ezek már lezárultak. A vételár 280 milliárd forint volt – folytatta -, és emlékeztetett arra: a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cége szerint 294 milliárdig volt értelme elmenni. Egy másik nagy nemzetközi cég elemzésére utalva elmondta: az 480 milliárd forintos árat határozott meg a tárgyalások közben. A miniszterelnök jó üzletnek nevezte a vételt.     Volner János látni kívánta az értékbecslést, és azt is kérte: a kormány számoljon el a vételárral. Közölte: ha Orbán Viktor negyed évszázada komolyan gondolta a demokráciát, akkor adjon lehetőséget az ellenzéki pártnak az ügylet vizsgálatára.       Orbán Viktor erre azt mondta: az Állami Számvevőszék minden vagyonmozgást köteles ellenőrizni, jelentést készít róla és nyilvánosságra hozza. A miniszterelnök a képviselő kijelentéseit, amelyekben napjaink helyzetét összevetette a diktatórikus rendszerekkel, méltánytalannak tartotta.     Schiffer András (LMP) a múlt héten nyilvánosságra került zuglói hangfelvételről beszélt. Ezen szerepel egy mondat, amely szerint ez az ügy olyan kínos, hogy “nem lehet a Viktorral sem megbeszélni”. Milyen ügyeket lehet a miniszterelnök úrral megbeszélni? – kérdezte a politikus. Példaként említette: meg lehetett-e beszélni a Fejér megyei földpályázatok ügyét, ahol nem 109 helyi gazdálkodó család hanem 34 érdekeltség nyert el 5300 hektár földterületet 20 évre, és a legtöbb bérleti egységet a Csákvári Mezőgazdasági Zrt vezérkara, valamint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és érdekeltségei szerezték meg.     Orbán Viktor hangsúlyozta: akár magánüzletről, akár közpénzről van szó, minden visszaosztás törvénytelen, aki ilyenről tud, az tegyen feljelentést. A Fejér megyei üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: eddig ott egyetlen állami gazdaság művelte a földeket, most pedig 34-en művelik, és ezt az arányt “bátran lehet vállalni”. Hozzátette: minden ügyet meg lehet vele beszélni, ami rá tartozik, de ami nem, azt ne akarják vele megbeszélni.     Rogán Antal (Fidesz) a Tavares-jelentéssel kapcsolatban kérdezte a kormányfőt. Emlékeztetett rá, hogy Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő bevallása szerint a jelentés összeállítása Göncz Kinga és Tabajdi Csaba szintén szocialista EP-képviselők érdeme, az elfogadásáért pedig mindent megtett az MSZP EP-delegációja. Azt kérdezte a miniszterelnöktől: sejtette-e, hogy valójában nem a Tavares-jelentésről, hanem a Göncz-Tabajdi-jelentésről vitáztak akkoriban?     Orbán Viktor kiemelte: a nyilvánosságra került információkból kiderült, hogy az MSZP EP-képviselői összefogtak Magyarország ellenfeleivel Magyarország ellen. Szerinte bár a magyar pártok között vannak viták, de vannak olyan nemzeti érdekek, amelyeket ezeknek a pártok közötti vitáknak “nem ildomos túllépniük”. Lehangoló és rendkívüli csalódottságra ad okot, hogy vannak olyan, a magyarok szolgálatára felesküdött magyarok, akik az ország ellenfeleivel összefogtak a magyar emberek ellen. Hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy aki egyszer hátat fordít a magyar embereknek, az ne lepődjön meg, ha legközelebb a magyar emberek is hátat fordítanak neki.     Rogán Antal viszonválaszában arra kérte az MSZP-t, hogy “véletlenül se” indítsák újra az ebben résztvevő szocialista politikusokat a jövő évi EP-választásokon.

Józsa István (MSZP) szerint 280 milliárdból nem gázüzletágat, hanem két céget vett az állam, amiért szakemberek szerint egy forintot sem lenne érdemes adni, ettől ugyanis nem lesz olcsóbb a gáz és biztonságosabb ellátás. Hozzátette: a két cég könyv szerinti értéke 110 milliárd forint.

    Azt kérdezte a kormányfőtől, miért titkos az E.ON vezérigazgatójával kötött szándéknyilatkozata, milyen felhatalmazás alapján írta alá ezt az ügyletet, tartalmazott-e a szándéknyilatkozat vételárat, határidőket.     Orbán Viktor megismételte a jobbikos képviselőnek adott válaszát, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos minden tevékenységet az ÁSZ ellenőriz. Azt javasolta, hagyatkozzon a szervezetre.     Józsa István közölte: továbbra is úgy gondolják, hogy rossz üzletet kötött a kormány, és a közpénzek pazarlásának ez a módja az unióban nem megengedett.     Orbán Viktor úgy reagált: az ÁSZ jelentései nyilvánosak, a képviselő mindent elolvashat. A kormánynak egy programja van: a rezsit csökkenteni kell és alacsonyan tartani. A gáztározók megvásárlásának programja sem fejeződött be, akkor fog, ha minden tározó többségi magyar állami tulajdonban lesz, és ez így lesz – tette hozzá.     Mirkóczki Ádám (Jobbik) a kormányfő cigányügyi tanácson mondott szavait idézte, amely szerint a kormány rejtett erőforrásként tekint a cigányságra, nem pedig problémaként. Kiemelte: a rendszerváltástól napjainkig megszámlálhatatlan adóforintot költöttek a cigányság integrációjára, sokmilliárdos programok indultak, a jelenlegi kormány is 1,2 milliárdos felzárkóztató projektet kezdeményezett. Hozzátette: a nagy kérdés, mindez mire lesz elég. Huszonhárom év elteltével a sokmilliárd adóforint “arra a minimumra sem volt elég”, hogy legalább egyetlen hiteles cigány származású politikust, vezetőt “kitermeljen”, aki egyszer az életben feláll a parlamentben és azt mondja: vannak dolgok, ami mellett nem mehetnek el szó nélkül, és nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Ez a legnagyobb deficitje az integrációs politikának – vélte, majd kitért arra a félmillió magyar állampolgárra, akit külföldre száműzött az élet.     Orbán Viktor válaszában kiemelte: az elmúlt huszonhárom évben a társadalmi felzárkózásra fordított összegek célzottjai nem kizárólag a cigányok voltak, ezért rajtuk elverni a port a programok korlátozott sikere miatt nem helyes. A kormányfő azzal egyetértett, hogy a programok összességében nem voltak elég eredményesek.     A kormányfő szerint értékelni kell ezeket a programokat, és más típusú kezdeményezésekre van szükség. Azzal viszont nem értett egyet, hogy a magyar cigány embereknek ne lennének tartalékaik, rejtett erőforrásaik. Mindenki rejtett erőforrása Magyarországnak, aki dolgozni szeretne, képes is, de nem jut munkához. Legyen szó kismamákról, nyugdíj előtt álló meglett férfiakról és nőkről vagy romákról.     Orbán Viktor azt mondta: a kormány feladata, hogy ezeknek az embereknek lehetőséget teremtsen. A parlamentben olyan cigányvezetők ülnek, akik egyébként ebből a szempontból számára hitelesek – mutatott rá.     A jobbikos képviselő szerint nem abban van vita közöttük, hogy kell-e integrálni a cigányságot vagy más réteget, hanem annak módjában. Ők azt látják, nem akar mindenki dolgozni, de ezt nem kollektíve a cigányságra érti, hanem egy jelentős részére, akik a munka, oktatás és a törvények világán kívül képzelik az életüket. Hozzátette: ott van az a félmillió magyar, aki azért ment külföldre, hogy boldoguljon. Azt kérdezte: mikor lesz egy olyan kormányzati politika, amely ugyanilyen összegeket fog az ő támogatásukra fordítani.     Orbán Viktor úgy reagált: egy önálló is kérdést megérne a külföldön dolgozó magyarok ügye. Nem elegáns azt a benyomást kelteni, hogy a külföldön dolgozó magyarok elől a cigányok itthon felennék a pénzt – mondta. Ő nem kérdőjelezi meg a képviselő jó szándékát, és azt javasolta, hogy beszéljenek a romákról, amikor erről van szó, és beszéljenek a külföldön dolgozó magyarokról, amikor arról van szó. Korrekt és méltányos elbánást kért a cigányokkal kapcsolatban, ahogy ők is elvárják, hogy a cigányok megadják a korrekt és méltányos “ügykezelést”.     Vágó Gábor (LMP) a devizahitelekkel kapcsolatban a Pécsi Ítélőtábla döntésére hívta fel a figyelmet, amely hibás termékként határozta meg azt. A forgalmazó felelőssége vállalni a kockázatot a kibocsátott hibás termékekért? A nem érintett adózóknak kell-e aránytalanul nagy terhet vállalniuk? Támogatja-e a miniszterelnök, hogy a bíróságok a szerződések egészét vizsgálják, valamint azt, hogy a kilakoltatást csak jogerős bírósági döntés után végezhessenek? – kérdezte.     Orbán Viktor válaszában annyit mondott: igen, ezeket mindig is támogatták. Arra hívta fel a figyelmet, hogy október 15-étől életbe lép a kilakoltatási moratórium, így a vitát higgadtan meg lehet beszélni az elkövetkezendő hónapokban.     Lukács Zoltán (MSZP) a kormányhivatalok “anomáliáiról” szólva azt mondta: Tatabányán hárommilliárd forintból építettek át egy plázát hivatallá. A megrendelést egy olyan vállalat kapta, amelynek Barna Gábor az ügyvezetője, tulajdonosa pedig egy Cipruson bejegyzett off-shore társaság, amelynek szintén Barna Gábor, valamint a felesége a tulajdonosa. Kivitte-e a cég a jövedelmét az országból vagy Magyarországon adózik utána? – kérdezte.     Orbán Viktor miniszterelnök a felszólalást nehezen követhetőnek értékelte, amely számára ismeretlen neveket tartalmazott – mondta, majd azt kérdezte: mit kell neki tennie ebben az ügyben?     Lukács Zoltán megismételte a kérdését: hajlandó-e vizsgálatot indítani az ügyben?     Orbán Viktor azt felelte: ha jól érti, a képviselő azt kéri, legyen egy belső vizsgálat és kapja meg az eredményét. Jó – zárta szavait a kormányfő.

Forrás:MTI