Az Economist a romagyilkosok peréről

A kelet-európai romák nagy része a települések peremén él olyan viskókban, amelyekben sem áram, sem folyóvíz nincs; életkörülményeik inkább emlékeztetnek a fejlődő országokra, semmint modern európai demokráciákra – írta a londoni The Economist a romagyilkosok perében született budapesti ítélet kapcsán.

    A brit hírmagazin felidézte a 2008-2009. évben lezajlott gyilkosságokat, amelyek rettegéssel töltötték el a magyarországi (800 ezresre becsült) cigány lakosságot. A gyilkosok 14 hónapon át szabadon tevékenykedhettek, a rendőrség munkáját hozzá nem értés és – roma aktivisták szerint – a nyomozás során mutatott lanyha igyekezet jellemezte. Az elkövetőket végül csak az amerikai FBI-tól érkezett szakértők segítségével sikerült elfogni – emlékeztetett a The Economist.     A továbbiakban felidézte: a magyar kormány európai léptékű romaintegrációs stratégiát dolgozott ki, amellyel kiérdemelte az Európai Bizottság dicséretét. Aktivisták szerint azonban Magyarországnak – akárcsak szomszédainak – “csupán a szája jár”. A roma családok gyermekeit sokszor szellemi fogyatékosnak minősítik, akkor is, ha nem azok. A roma gyerekek mintegy fele külön iskolákba jár, ahol alacsonyabb színvonalú oktatásban részesül – állítja Újlaky András, az Esélyt a Gyermekeknek Alapítvány munkatársa. Ez a szervezet emiatt pert indított számos helyi önkormányzat ellen. A szegregációt megbélyegző bírósági ítéleteknek azonban a hatóságok nem szereznek érvényt, jóllehet Hódmezővásárhelyen – ahol megszüntették a szegregált oktatást – nagy sikerrel járt az intézkedés.     Tisztességes oktatás nélkül a romák soha nem fognak tudni javítani a helyzetükön. Várható élettartamuk ma 10-12 évvel rövidebb a nem roma lakosságénál, ami az emberi képességek hihetetlen pazarlását jelenti – írta végezetül a The Economist.

Forrás:MTI