Az egészséges környezethez való jogot kérik világszerte természetvédelmi szervezetek

Természetvédelmi szervezetek az 50. Föld napja alkalmából világszerte arra kérik az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ), hogy az egészséges természeti környezet kerüljön be a minden embert megillető alapvető emberi jogok közé – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet (MME) MTI-hez szerdán elküldött tájékoztatójában.

Halastó a Hortobágyon 2020. április 22-én. Április 22. a Föld napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap társadalmi kezdeményezésként 1970-ben indult az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta tartják meg. MTI/Czeglédi Zsolt

    Április 22-én ünnepelik világszerte a Föld napját. Az idén 50. évfordulójához érkező kezdeményezéshez az évek során 175 ország csatlakozott, így minden évben globális szinten több ezer esemény keretében hívják fel a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvásának fontosságára.
    Mint írják, a Föld napja 50. évfordulója alkalmából a BirdLife International – amelynek az MME a magyarországi partnerszervezete – nyílt levelet fogalmazott António Guterresnek, az ENSZ főtitkárának, amelyben azt kérik, hogy a koronavírus-járványra adott válaszlépések egyikeként az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába kerüljön be egy 31. cikk, amely az egészséges természeti környezethez való jogot biztosítja.
    A nyílt levél célja, hogy a szeptemberben tartandó ENSZ Közgyűlés napirendi pontjai közé bekerüljön a 31. cikk, így esély van arra, hogy 2023 decemberére, a nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulójára a Közgyűlés is jóváhagyja azt.
    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy ENSZ által elfogadott nyilatkozat, ami a második világháború romjaiból született, és a történelemben először olyan alapvető jogokat fogalmazott meg, amelyek minden embert megilletnek és amelyet egyetemes szinten védeni kell. A nyilatkozat 30 cikkben foglalja össze az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, azonban a környezet egészségéről, amelytől szinte minden életforma – így az ember is – függ, nem esik említés – olvasható a közleményben.
    Amennyiben a kezdeményezés sikeres, ez a kiegészítés lenne az első módosítás a nyilatkozat 1948-as megfogalmazása óta.
    Korábban is voltak próbálkozások, hogy az egészséges környezethez való jog bekerüljön a nyilatkozatba, de talán a koonavírus-járvány most elég erős nyomást gyakorol az ENSZ-re és a világ polgáraira, hogy közösen állítsák helyre a természeti környezetet, amely megvédhet minket a jövőben felmerülő hasonló válság esetén.
    A tájékoztató idézi Patricia Zuritát, a BirdLife International ügyvezetőjét, aki elmondta: a koronavírus-járvány a legnagyobb globális válság a második világháború óta. A járvány alakulása kétségbeejtő, de esélyt adhat a világ vezetőinek arra, hogy átformálják a társadalmat annak érdekében, hogy jólétünk és a következő generációk jóléte biztosítva legyen.
    A tájékoztató idézi még Halmos Gergőt, az MME igazgatóját, aki szerint a globális válsághelyzetekből a kiutat, csak globális együttműködéssel lehet megtalálni. A járvány-, a klíma- és biológiai sokféleség válság elleni küzdelem is csak így lehetséges.
    A nyílt levéllel kezdeményezett szimbolikus lépés fontos alap lehet a későbbi helyes közös irány megtalálásához és a valós cselekvéshez az egészséges természeti környezet megőrzése és helyreállítása érdekében – tette hozzá az MME igazgatója.
    A magyar nyelvű felhívás az MME honlapján érhető el. A globális petícióhoz pedig a http://www.birdlife.org/article31 oldalon lehet csatlakozni.

Forrás:MTI