Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Az összefogásról, a “Jobbik-jelenségről”, az alapjövedelemről, az előválasztás lehetőségéről és a magyar politikai rendszer külföldi párhuzamairól beszéltek többek között a XIV. szárszói találkozón felszólaló politikusok, újságírók szmobaton.
Farkasházy Tivadar házigazda megnyitja a XIV. szárszói találkozót 2015. június 13-án. MTI Fotó: Nagy Lajos
A találkozót, amelyet 1993 óta rendez meg Balatonszárszón Farkasházy Tivadar humorista, idén először támogatta a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány. Szombaton mintegy kétszázan, köztük sok baloldali, liberális politikus, értelmiségi, művész jött el az eseményre, amelyen ezúttal az előadások mellett kerekasztal-beszélgetéseken vitattak meg aktuális politikai kérdéseket.
Heller Ágnes filozófus arról beszélt, hogy ma Magyarországnak nem karizmatikus vezetőre van szüksége, hanem hazafiakra. “Ma a hazafi az, aki mindent háttérbe szorít a haza üdvével szemben” – jelentette ki. Úgy fogalmazott: “Párthűség helyett vannak fontosabb dolgok, ma hűtlenek lehetünk a pártunkhoz, ha azt hisszük, ez az ország javát szolgálja. Különböző világnézet nem lehet akadálya az összefogásnak.”
Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja hozzászólásában azt mondta: szükségesnek tartja, hogy a bal- és jobboldali értelmiségiek találjanak lehetőséget arra, hogy időnként nem ellenségként, hanem barátként találkozzanak. “Vannak támogatott pártjaink, de van egy hazánk, és ezt kell szem előtt tartani” – jegyezte meg.
A magyar politikai berendezkedés kelet- és kelet-közép-európai párhuzamairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Huncik Péter szlovákiai író, politikus arról beszélt, hogy a szlovák demokratikus erők a magyar baloldalhoz hasonlóan elaprózottak, ezért célszerűnek nevezte a kapcsolatkeresést a két politikai tömb között, a magyar-szlovák Híd-Mosttal például nincs kapcsolata a magyar demokratikus ellenzéknek – tette hozzá.
Molnár Csaba (DK) európai parlamenti képviselő hozzászólásában kijelentette, hogy érdemi különbség van a magyar és a nyugat-európai kormányzati vagy ellenzéki szélsőségek között. “A Jobbikhoz hasonló párt, amely egyszerre lenne rasszista, antiszemita, idegengyűlölő, Amerika- és globalizációellenes, elfogadhatatlan politikai előképpel rendelkezik, és félkatonai alakulatot is fenntart, nincs még egy Európában” – mondta.
A Jobbik erősödéséről rendezett beszélgetésen Karsai László történész a két világháború közötti “nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő” román Vasgárda példáját említette, amelynek aktivistái a falvakban, kisvárosokban azt mondták, nem kell programot hirdetni, csak azt kérdezték, miben tudnak segíteni. “Ezt teszi ma a Jobbik Magyarországon” – mutatott rá.
Róna Dániel, a Corvinus egyetem oktatója az Aktív Fiatalok Csoportja által a közelmúltban végzett kutatásra utalva azt mondta: az egyetemi hallgatók körében sokkal erősebb a protesthangulat, a Fidesz és az MSZP számukra „a régi, lejárt elitet” jelenti. A Jobbik-szavazók azonban nem feltétlenül rasszisták, hanem a Jobbik beszédmódja sokkal közelebb áll hozzájuk. Azt is megjegyezte: a Jobbik ifjúsági szervezetének több tagja van, mint az összes többi párt hasonló szervezetének.
Az alapjövedelemről rendezett diskurzus résztvevői közül Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője kifejtette: a költségvetés kiadási oldalának két százalékát jelentené az alapjövedelem bevezetése, amivel megszűnne Magyarországon a nincstelenség. Pogácsa Zoltán közgazdász azt hangoztatta: az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kiesett 500 milliárd forint, illetve az offshore adózás visszaszorítása lehet az alapjövedelem fedezete.
Erőss Gábor, az elképzelést támogató PM elnökségi tagja szerint az alapjövedelem mellett szól az is, hogy sikert hozhat a következő választáson. Ha 2018-ban a baloldal nem áll elő egy „sültrealista álommal, amely meg is valósítható”, újratermeli négyévente a kudarcot – mondta.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ugyanakkor hozzászólásában azt mondta: kétséges, hogy megvan-e a bevezetéshez szükséges pénz Magyarországon, kétezer milliárd forint átcsoportosítása más alrendszerek működését veszélyeztetné.
Tóth Zoltán választási szakértő arról beszélt, hogy – amennyiben a választási törvény nem változik -, a mai pártpreferenciák szerint 2018-ban a legerősebb párt a Fidesz lesz, a kormánypártot a Jobbik követi, a harmadik az MSZP vagy egy baloldali összefogás lesz. Ezen a baloldal csak úgy változtathat, ha közös listát és mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állít. Egy fideszes többségű parlamentbe csak egy szatellit MSZP-nek van esélye bekerülni – jegyezte meg. A szakértő szerint ezt orvosolná az előválasztás, ami kétfordulóssá tenné az egyfordulós választást. Azok a pártok, amelyek össze akarnak fogni, így képesek lehetnek a rájuk adandó szavazatok összegzésére – mondta.
A találkozón, amelynek mottója ezúttal az „Erre! Merre?” volt, Farkasházy Tivadar és Selmeczi Tibor előadott egy az összefogásra való képtelenséget bemutató jelenetet. Az eseményre eljött több ismert baloldali politikus, köztük Mécs Imre volt szabad demokrata, majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Gréczy Zsolt, Vadai Ágnes és Bauer Tamás DK-s politikusok, Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője, jelen volt mások mellett Bánó András, az ATV műsorvezetője és Horváth János, az MTV korábbi szerkesztő-műsorvezetője, Magyar György ügyvéd és Kolláth György alkotmányjogász.
Forrás:MTI