Bábel-Hesnával a világ- A város, amiben szeretünk élni

20131002_Al_Ghaoui_Hesna_fotokredit_MTVA_gms_(32)[1]_resize

Vajon mit jelentenek azok a fogalmak, hogy intelligens, vagy érző város? Milyenek lesznek a jövő települései? És milyen módszerekkel veszik fel a harcot az építészek az ellen az évtizedek óta tartó heves szerelmi viszony ellen, amelyet az emberek az autójuk iránt táplálnak, főként a volt szocialista országokban?  A Bábel legújabb adásában világhírű építészek és egy környezetpszichológus is mesél arról, hogy szakemberek hogyan befolyásolják építészeti megoldásokkal a hangulatunkat, a viselkedésünket, sőt, még a félelemérzetünket is.

Szinte minden évben hallhatunk olyan felmérésekről, amelyekből kiderült, hogy melyik a világ legbarátságosabb országa, legboldogabb népe, legélhetőbb városa. Bár ezek bizony elég szubjektív kategóriák, ilyenkor azért mégis elgondolkodik az ember, hogy mi lehet az adott régió titka, hogy mi az a plusz, amiért az ott élők vagy az odalátogatók azt érzik, hogy az a  hely valami különleges adottsággal bír, és olyan titkai vannak, amelyeket érdemes lenne megfigyelni és átcsempészni a saját környezetünkbe. Al Ghaoui Hesna ezeknek a titkoknak a felfedezésére indult a Bábel legújabb epizódjában, hogy kiderítse: mitől lesz jó élni valahol?

– Engem ez az egész akkor kezdett el igazán foglalkoztatni, amikor a dánokat a világ legboldogabb népeként, Koppenhágát pedig a világ egyik legélhetőbb városaként emlegették, és  tervezők, mérnökök, lakóközösségek meséltek arról, hogy mindez milyen tudatos döntéseknek és változtatásoknak köszönhető – mondja Hesna. – Mint kiderült, a várostervezés koncepciója, módja rengeteg változáson ment át az utóbbi években, és olyan új fogalmak jelentek meg, mint az intelligens, vagy az érző város. Úgyhogy azt szerettem volna kideríteni, hogy pontosan milyen trendek vannak manapság a metropoliszok meg vagy éppen újratervezésénél.

A Bábelben több világhírű várostervező és építész is megszólal, köztük a dán Jan Gehl, akinek a nevéhez olyan projektek fűződnek, mint a New York-i Times Square újratervezése és részleges lezárása az autósforgalom elől. – Nemrég Budapesten is jártam, és meglepve tapasztaltam, hogy a volt kelet-európai városok közül szerintem itt láttam a legtöbb biciklistát  Az persze a magyar fővárosra is igaz, ami a volt szovjet blokk legtöbb városában is tapasztalható: miután az emberek csak 25 éve kezdtek korlátozás nélkül autóhoz jutni, azóta  tombol a fantasztikus, heves szerelmi viszony a gépkocsival. Emiatt érdekes módon némelyik keleti országban sokkal több autó van, mint a nyugati demokráciákban. De ez csak egy időszak, aztán majd alábbhagy ez a szenvedély – mondja Gehl, akinek nagy szerepe van abban, hogy Koppenhágában mára a lakosok 55 százaléka pattan naponta biciklire.

A műsorban Dúll Andrea, a környezetpszichológia magyarországi úttörője arról mesél, hogyan hathat a viselkedésünkre egy helyiség belmagassága vagy a beszűrődő fény mennyisége, Koppenhága főépítésze pedig elmondja, hogy az épített környezettel hogyan lehet befolyásolni a hangulatunkat. Sőt, akár a félelemérzetünket is.

M1 április 16. 21:10 Bábel-Hesnával a világ