Balett-tavasz: klasszikus és modern, mese és sci-fi

Április 17-én mutatja be a Csipkerózsika című klasszikust a Magyar Nemzeti Balett az Operában. A világhírű Sir Peter Wright alkotásának színrevitelével megkezdődik az a csaknem egyhónapos sorozat, amelyben május 7-ig 11 különféle tánckoreográfia követi egymást az Opera és az Erkel Színpadán, a kínálatban a Space Fantasy, Barta Dóra és Földi Béla két egyfelvonásos ősbemutatójával.

Fotó: Dóka Attila, Juhász Melinda

 

A Csajkovszkij és Marius Petipa által megalkotott Csipkerózsika 1890-es, szentpétervári ősbemutatóját számtalan alakítás, átdolgozás követte, mire a darab az egész világon elterjedt. Nyugaton 1921-ben jelent meg az Orosz Balett Londoni előadásán. A Magyarországon eddig játszott két változat a szovjet-orosz hagyományhoz kapcsolódik, a hazai bemutató 1967-ben volt, utoljára pedig 2003-ban játszotta a Magyar Nemzeti Balett. Csajkovszkij balettzenéje a korszak egyik remekműve, kiválóan mutatja meg a szituációkat és a cselekmény karaktereit, miközben önmagában is izgalmat, feszültséget kelt. A 2016-os budapesti bemutató koreográfiáját a világhírű Sir Peter Wright készítette az eredeti, Marius Petipa féle ősváltozat nyomán. A darab látványvilága egészen varázslatos, klasszikus, mesebeli színpadképet varázsol elénk, jelmezeit a legaprólékosabb kézimunkával készítették az Opera varrodájában. A londoni születésű Sir Peter Wright balettmestert, koreográfust 1993-ban lovaggá ütötték elévülhetetlen érdemeiért, a Birmingham Royal Ballet felvirágoztatásáért, amely által a kiválóan képzett klasszikus együttes önállóvá vált. Színpadra állításai messzemenőkig kidolgozottak, munkáinak állandó jellemzője az igényesség és a drámai hatások kiváló alkalmazása. Csipkerózsika-koreográfiáját műsoron tartják Bécs, Amszterdam és Anglia társulatai. Sir Peter Wright vallja, ez a koreográfia a nagy tradíciókkal rendelkező klasszikus együttesek bibliája, amit a legnívósabb helyeken szinte kötelező repertoáron tartani. Budapesten négy szereposztásban játssza a Magyar Nemzeti Balett, a főszerepekben az együttes vezető szólistái. A hagyománytisztelő, tradicionális előadás bár megidézi a balettmese első változatait, a koreográfia azonban már a mai igényekhez alkalmazkodik. A nyolc előadást Dénes István és Szennai Kálmán vezényli.

 

Az április 17-i operaházi bemutatót a Tavaszi Fesztivál keretében két egyfelvonásos koreográfia premierelőadása követi április 21-én az Erkel Színházban. A Space Fantasy című esten Barta Dóra Megbolydult bolygó és Földi Béla Marsbéli krónikák című alkotása kerül színre a Magyar Nemzeti Balett és moderntáncra szakosodott vendégművészek előadásában.

Barta Dóra darabja Godfrey Reggio Kizökkent világ című kultuszfilmje alapján Philip Glass Koyaanisqatsi-zenéjére készült, és a mai hírekből áradó, ránk leselkedő apokaliptikus veszélyek: a globális terror, a klímaváltozás, a humanitárius katasztrófák ihlették. A biztonságra és nyugalomra vágyó emberek szürke hétköznapjaiba belopódzott az összeomlástól való fenyegetettség érzése. Az egyetlen zug, ahol talán még rálelhetünk a biztonságra, nem más, mint emberi kapcsolataink kusza és sérülékeny hálója. „A mű címe egy többféleképpen értelmezhető hopi indián kifejezés, ebből indultam ki” – mondja az alkotó. „Nem próbálok meg versenyre kelni a filmmel, ami lehetetlen is lenne, hiszen annak idején csak a forgatása hat évet vett igénybe. Inkább egy, a remekbeszabott zene által inspirált, egyedi képi világba helyeztem a darabomat és a tánc dimenziójában próbáltam megvalósítani az elképzeléseimet.” A Badora Társulat két táncosának csatlakozása a Magyar Nemzeti Balett művészeihez érdekes táncnyelvi fúziót hozott létre.

            A Space Fantasy című est másik előadása Földi Béla Marsbéli krónikák című koreográfiája, amelyet a Solaris együttes élő zenéjére adnak elő az Erkel színpadán. Ray Bradbury azonos című novelláskötete 1950-ben jelent meg az Egyesült Államokban, az autodidakta sci-fi író az ember Marsra érkezésének és a „vörös bolygó” gyarmatosításának elképzelt történetét tárja az olvasó elé. Finoman alkalmazott költői képeivel mesés világot fest elénk, melynek felsőbbrendű civilizációját előbb csak összezavarja, majd visszafordíthatatlanul semmivé teszi az ember. Az atomháború fenyegetésében élő emberiség már évek óta igyekszik egy élhető bolygót találni. A Marsra való megérkezés korántsem felhőtlen: az ott lakók megszokott élete az első ember megjelenésével egy csapásra megváltozik, fenyegetésként élik meg az ember jelenlétét. Telepátia, tömeghipnózis, gyilkosságok: minden eszközt bevetnek, hogy gátat szabhassanak a rájuk váró gyarmatosításnak. Mégsem győzhetnek, hiszen az emberek olyan nagy tömegben érkeznek, hogy a rakétáik szinte ellepik a bolygó felszínét. A fő baj mégis az, hogy az ember régi, földi szokásait, értékrendjét, ízlését és bűneit is magával hozta. „Az alapgondolat Ókovács Szilveszteré. Először őt fogta meg a regény vagy a film és természetesen a Solaris együttes zenéje” – emeli ki Földi Béla. „A zenei anyag mindössze 24 perces, amelybe igen nehéz a sok epizódot belekomponálni. Számomra a legérdekesebb az volt, amit Bradbury magáról az emberről akart mondani. Tizenkét táncosra alkottam meg a koreográfiát, akik közül nyolc fő a Budapest Táncszínház, további négy pedig a Magyar Nemzeti Balett tagja.”

A három bemutató után ismét megrendezik az Erkel modern táncprogramjait, melynek két előadásnapján a legnagyobb befogadóképességű hazai színház vendégül látja vidéki táncegyütteseinket, valamint nagyszínpadi lehetőséget kínál a kortárs táncművészetet képviselő társulatoknak is. Április 29-én a TáncTrend ’16 esten ők nyitják az előadássorozatot. A Badora Társulat művészeinek interpretációjában ismét megismerhet egy Barta Dóra-koreográfiáját a közönség. A címe Ördöghomok, alapgondolata pedig: Isten az embert abból a homokból teremtette, amit az Ördög hozott fel a tenger mélyéről. Kozma Attila Fellini Etüd című, Federico Fellininek emléket állító alkotásában az olasz filmrendező mágikus realista remekműve, a La Strada színpadi adaptációja látható a Miskolci Balett előadásában. A műsor második felében a Magyar Nemzeti Balett Kibillent harmóniák című darabja kerül színre hat olyan táncművésszel, akik alapvetően a klasszikus balettrepertoárt viszik, mégis időről időre megmutatják, hogyan képesek ezekkel az alapokkal más műfajban megmutatkozni. Koreográfia: Gould Danielle, Starostina Kristina, Kekalo Jurij.

Az előadássorozatot másnap az immár hagyományosan megrendezett Pas de Quatre ’16 zárja a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Balett egy-egy előadásával. Ritkaság egy színpadon látni Magyarország legnívósabb táncegyütteseit. A Pas de Quatre ezt a lehetőséget kínálja a közönség számára. A győri művészek Cayetano Soto: Uneven, a pécsiek MacMillan: Orfeusz pillantása, a szegedi táncosok a Juronics Tamás és társulata alkotta Mimikri, a magyar Nemzeti Balett a Walking Mad című egyfelvonásossal készül. A négy különleges alkotás más-más választ ad arra, milyen lehetőségek és formák állnak a hagyományból építkező, mégis új utakat kereső balettnyelv előtt.

Az összesen kilenc kortárs darabot felvonultató, kiemelkedően gazdag modern sorozat után az Operában elindul a májusi Anyegin-széria. Elsejétől hat alkalommal kerül színre a 2012-ben bemutatott, nagy sikerű Puskin-adaptáció, amelyet John Cranko állított színpadra. A Magyar Nemzeti Balett ismét az Opera zenekarának élő kíséretére táncol, Csajkovszkij megindító szépségű balettzenéjét Silló István és Szennai Kálmán dirigálja.

A tavaszi kínálat számos darabja színre kerül a Opera 2016/2017-es Magyar Évadában, melynek előadásaira június 30-ig értékesít bérleteket a dalszínház.