Batta András: érzelmileg is megindított a kitüntetés

A Zeneakadémiához kötődő oktatási, oktatásszervezési és kutatói teljesítményéért vehette át a Széchenyi-díjat Batta András, az intézmény egykori rektora, akit – mint az MTI-nek elmondta – érzelmileg is megindított, hogy a legnagyobb magyarról elnevezett díjjal tüntetik ki munkásságáért.

    “Óriási megtiszteltetés számomra ez az elismerés, és érzelmileg is nagyon megindított, hogy egy olyan emberről elnevezett díjjal tüntetnek ki, aki ennyit tett az országért és a magyarságért. A magam jóval szerényebb eszközeivel én is próbáltam és próbálok az ő szellemében tevékenykedni” – mondta Batta András.     Úgy vélte, eddigi pályafutása eredményekben leglátványosabb korszaka a Zeneakadémia élén eltöltött csaknem tíz év volt, amelynek során az új Ligeti-épület elkészülte és a Liszt téri főépület felújítása mellett többek között megalakult a népzene és a zenepedagógia tanszék, integrálták a kecskeméti Kodály Intézetet, elindultak az Alma Mater koncertek és a társadalmi tudatba is sikerült még intenzívebben beleplántálni a Zeneakadémia értékeit. “Gyönyörű időszak volt, egyszerre izgalmas, fárasztó és felemelő. Majdnem végig egy eufórikus töltés jellemezte ezt a tíz évet az életemben” – fogalmazott.     Az oktatás – mindenekelőtt a zenetörténet témakörében – már 35 éve kíséri Batta András pályáját. Kutatóként Liszttel, Richard Strauss-szal és a századforduló magyar zenéjével – a fiatal Bartókkal, Weinerrel és Kodállyal – foglalkozott elsősorban, életművében kiemelkedik a csaknem ezer oldalas, több mint tíz nyelvre lefordított Operakalauz című mű. Kutatásaiban központi helyet foglalnak el a Zeneakadémia történetéhez kötődő témák.     Mint mondta, pályája folyamán különböző periódusok követték egymást. Így volt egy intenzív kutatási korszak; volt egy médiaperiódus, melyben elsősorban ismeretterjesztő műsorokat készített rádióknak, televízióknak, és sokat írt is; volt könyvírási szakasz; és néhány évig szerzőként és szerkesztőként is dolgozott a kölni székhelyű Könemann kiadónak. Egyedül talán az oktatás az, amivel megszakítás nélkül foglalkozik – tette hozzá.     “A különböző elfoglaltságaim mellett mindig is foglalkoztatott a zenei és a kulturális közélet, de igazán intenzíven csak az utóbbi tíz évben csöppentem bele. Mindaz, amit eddig elértünk a Zeneakadémia megújulásától és a Vigadó felújításától kezdve az olyan új helyszínek létrejöttéig, mint a Budapest Music Center, csak a kezdete annak, amit a magyar zenével tenni lehetne. Most, hogy az épületek már adottak, a tartalommal kellene foglalkozni intenzívebben, és ehhez erősödő együttműködés és új intézményi keretek is kellenek” – utalt Batta András a kormány által már jóváhagyott új koncertközpont alapítására.     Az új intézmény a Zeneakadémiában megrendezett hangversenyekre fókuszálna, de megpróbálná jobban összhangba hozni a vidéki és fővárosi koncertéletet is, valamint a fiatal hazai tehetségek felfedezésével és promóciójával is foglalkozna. Batta András nem tudott egyelőre konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy ő fogja-e vezetni ezt az intézményt, mivel az jogilag még nem állt fel és költségvetését is jelenleg tárgyalják. Mindenesetre úgy fogalmazott: “Engem ez nagyon érdekel, és ha mód nyílik rá, szívesen foglalkozom ezzel, akár az intézmény vezetőjeként”.     Jövőbeli kutatási és könyvterveiről szólva említett egy többnyelvű zeneszótárat, 1984-ben megjelent Richard Strauss-könyvének javított, bővített kiadását, valamint egy Marton Éva életpályáját bemutató kötetet, amely már el is készült és a Helikon gondozásában várhatóan idén tavasszal jelenik meg.     Batta András kitért arra is, mennyire fontos lenne, hogy a szakmájukban jelentős teljesítményt nyújtók a közéletben is hallassák a hangjukat. “Nagy problémának látom, hogy az értelmiség, különösen a humán értelmiség jelentős része elfordult a közélettől. Míg húsz-harminc-negyven éve a zeneszerzők, zenetudósok például még elég intenzíven megjelentek a közéletben, ez ma jóval kevésbé van így. Sokan közönyössé váltak, és kutatásaikba temetkeztek. Ezen az attitűdön változtatni kellene. Ki kell állni a nemzet és a kultúra mellett azoknak, akik erre hivatottak. A magam részéről szeretném ezt a hozzáállásomat továbbra is megtartani, és nagyon örülnék, ha minél többen csatlakoznának, különösen pedig ha a fiatalok is értelmét látnák annak, hogy hallassák a hangjukat” – fogalmazott Batta András.

Forrás:MTI