BDO: A rezsióradíj önmagában nem tesz rendet a biztonsági cégek piacán

Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere

Várhatóan már az ősszel életbe lép az a kormányrendelet, amely minimális rezsióradíjat határoz meg a biztonsági cégek számára. A BDO Magyarország álláspontja szerint az intézkedés jó irány a vagyonőri szakma fehérítése felé, ám érezhető változást csak az alvállalkozói láncok végén szereplő, szándékosan fantomizált cégekkel való trükközés megakadályozása hozhat. Ehhez jogszabályi szinten kellene rögzíteni a megrendelők gondossági kötelmét is.

Mindenki a zsebbe fizetésben érdekelt

A minimális vagyonőri rezsióradíj, melynek bevezetése több százezer munkavállalót érinthet, a tervek szerint a közbeszerzési pályázatokon való indulás feltétele lesz. Célja, hogy a szóban forgó cégek ne tudják minimálbér alatt foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt azonban eddig is, ezután is igen nehéz lesz ellenőrizni. Ameddig ugyanis lesznek olyan munkavállalók (jellemzően főfoglalkozású vagy nyugdíjazott belügyi alkalmazottak), akik rendes jövedelmük kiegészítéseként nyomott béren is örömmel vállalják a feladatot, addig az irreálisan alacsony bérek és a zsebbe fizetés rendszerét nehéz lesz felszámolni.

„Noha a vagyonvédelem évek óta kiemelt területe a munkaügyi ellenőrzéseknek, minimálbér alatti foglalkoztatás vagy ’zsebből zsebbe történő bérfizetés’ miatt ritkán szankcionálnak cégeket – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Az ilyen jellegű kihágást ugyanis a munkavállalók nyilatkozata nélkül nem tudja bizonyítani a hatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, nem érdekelt az együttműködésben.”

A hatóság legtöbbször tehetetlen

Jól látszik azonban az a tendencia, hogy az elsősorban a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, illetve a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeket sem könnyű megfogni: ezek ugyanis nem a bankokban, áruházakban dolgozó vagyonőrök egyenruhájához tartozó társaságok, hanem olyan, az alvállalkozói láncolatok végén található szereplők, amelyek a határozat kézbesítésekor már fantomizálódtak – legtöbbször időközben külföldi tulajdonos nevére íratva. Az érintett vagyonőröknek pedig ugyanott, ugyanolyan feltételekkel, ugyanannak a területi vezetőnek az irányítása mellett már más adószám alatt futó cégben lesz a jogviszonyuk.

A vagyonőri szolgáltatás megrendelője is viseljen felelősséget

„A helyzet megoldását alapvetően segítené, ha jogszabály rögzítené a megrendelők (bankok, áruházak vagy más cégek) speciális gondossági kötelmét – állítja a BDO Magyarország szakembere. – Ennek következtében amennyiben az alvállalkozói láncolat végén szereplő vagyonvédelmi cég eltűnik, a felelősség bizonyos esetekben rá legyen visszavezethető. Ezzel egy időben a tisztességes vagyonvédelmi munkáltatók érdekében az eddiginél árnyaltabb munkajogi szabályozásra is szükség volna. Ez jelenleg szintén csak kormányzati kezdeményezés keretében képzelhető el, az ágazat munkáltatói és munkavállalói ernyőszervezetei ugyanis a közeljövőben biztosan nem dolgoznak ki olyan többmunkáltatós kollektív szerződéseket, amelyek az egész ágazatra kiterjeszthetőek lennének.”