Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Cégátvilágításra Magyarországon legtöbbször vállalatok felvásárlása, illetve hitelek átstrukturálása előtt kerül sor. Előbbit elsősorban a cég potenciális vásárlója, utóbbit a hitelező bank rendeli meg független külső tanácsadó cégektől. Mindkét területről jelentősen növekvő többletigény jelentkezett 2014-ben az elmúlt évekhez képest. A cégek átvilágítása alapvető lépés annak érdekében, hogy időben kiderüljenek a vállalat rejtett kockázatai. Ilyenkor pedig rendszeresen kihullnak kisebb-nagyobb csontvázak is a szekrényből. A BDO Magyarország alábbi összeállítása a leggyakoribb feltárt problémákat ismerteti.
„Az MNB frissen publikált adatai szerint a vállalati projekthiteleknél 2014-ben is kiemelkedően magas, 26 százalékos volt a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya. Nem véletlen, hogy a restrukturált hitelek 75 százaléka projekthitel – tájékoztat Huth Gabriella, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. – Több mint elgondolkoztató azonban, hogy a tavalyi év közepén a nemteljesítővé váló átstrukturált projekthitelek aránya nem kevesebb mint 39 százaléknyi volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy sok esetben az átstrukturálás csak a veszteségelszámolások halasztását szolgálják. Vagyis az esetek jelentős részében továbbra sem mérik fel kellő gondossággal az adott vállalatok jövedelemtermelő képességét, vagyis nem határozták meg megfelelően a normalizált EBIT/EBITDA értékét.”
Magyarországon 2014-ben 107 kockázati- és magántőke-befektetést hajtottak végre, összesen közel 55 milliárd forint értékben. Ezen kívül – a régió más országaihoz hasonlóan – számos további vállalatfelvásárlási tranzakcióra került sor, melyek mindegyikében kulcsszerepet kapott a kellő gondossággal végrehajtott átvilágítási folyamat (innen ered a tevékenység angol neve, a due diligence is).
Az átvilágítások leggyakoribb fókuszterületei és feltárt problémái
A vállalat-átvilágításokat ennek megfelelően elsősorban pénzügyi, üzleti és adóügyi fókusszal végzik. Az alábbiakban a gyakorlatban előforduló legjellemzőbb problémákat ismertetjük – ezek közül számos olyan súlyú, amely nem csupán a profitkilátásokat befolyásolhatja, hanem akár a társaság középtávú működési kilátásait is veszélyeztetheti.
| Terület | Probléma | Lehetséges következmény |
| Hiányos vezetői információs rendszer | Talán a leggyakoribb probléma: nem mérhető megbízhatóan a cég jövedelemtermelő képessége | A vásárló, illetve a bank zsákbamacskát kap, mivel a megtérülési mutatókhoz nem állnak rendelkezésre hiteles adatsorok |
| Nagy összegű egyszeri bevételi és egyszeri költségtételek kiszűrése | Az egyedi, nem rendszeresen felmerülő tételek alapvetően torzíthatják a cég aktuális eredményadatait | Későbbi évek eredményei az aktuálistól jóval elmaradhatnak. |
| Az indokolt mértéket meghaladó számlázások | A túlszámlázás csökkenti a társaság nyereségét, miközben a meglévő tulajdonos az érdekeltségi körébe tartozó számlakibocsátó cégen keresztül jut hozzá a pénzhez | Hosszabb távon akár meg is rendülhet a cég tőkehelyzete, torzított jövedelmezőségi helyzet alakul ki |
| Ügyfélportfolió minősége | Sok nem fizető, vagy kiszámíthatatlan ütemben fizető ügyfelek | Fizetőképtelenség vagy akár felszámolás kockázata |
| Színlelt munkaszerződések | Jogszabályok kijátszása, mely jelentős retorziók kockázatát hordozza magában | Ellenőrzés során munkaügyi bírság, jelentős adófizetési kötelezettség, esetleg eltiltás beszerzési eljárásoktól |
| Alternatív testvércégek létrehozása | A cég üzleteinek kicsatornázása az eladó saját cégeibe | Piacvesztés, a társaság „légüres térbe” kerülhet |
| Dilettáns adóoptimalizálási lépések | A jogszabályoknak nem, vagy csak részben megfelelő megoldások: például fiktív számlák és színlelt szerződések a könyvelésben (ezáltal az adófizetési kötelezettség mértékének jogtalan csökkentése) | Akár százmilliós pótlólagos befizetési és büntetési tételt (adóbírság és késedelmi pótlék) jelenthetnek egy-egy komolyabb esetben |
| Általánosan elkövetett adójogi tévedések | – Személyi jellegű juttatások téves besorolása
– Hibás vagy hiányos transzferár-nyilvántartás – Tévesen megállapított teljesítési helyek láncügyletek és speciális szolgáltatások esetén (ÁFA nem megfelelő kezelése) – Cégvásárlás illetékkötelezettsége (elmulasztják a céggel vásárolt belföldi ingatlanokat vagyonszerzésként bejelenteni) |
Visszamenőleges befizetési kötelezettségek a korrigált adatok alapján, mulasztási- vagy adóbírság, késedelmi pótlékokkal
Speciális esetben (pl. ÁFA) akár milliárdos tételek |
„A megfelelő szakszerűséggel végrehajtott átvilágítások gyakran eredményezik azt, hogy a vevő vagy a refinanszírozó elfordul az adott célponttól. Akár szándékosan hallgatta el a problémát az eladó, akár nem is tudott róla, egyik forgatókönyv sem erősíti a bizalmat a felek között – magyarázza dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának senior adótanácsadója.”
A BDO szakmai tapasztalata azt mutatja, hogy a potenciális vevő az általa feltárt hibát vagy kockázatot hatványozottan fogja használni az adásvételi ár csökkentésére. Ennek megakadályozása érdekében már a tranzakció gondolatának felmerülésekor érdemes energiát (időt és pénzt) fordítani a “házon belüli takarításra”, azaz kockázatok feltárására akár külső tanácsadók alkalmazásával is. Ma már az eladói oldalon is egyre többen ismerik fel egy ilyen lépés célszerűségét, így a hazai külső tanácsadó cégek egyre gyakrabban kapnak átvilágítási megbízásokat eladósorba kerülő cégek menedzsmentjétől vagy tulajdonosaitól.