Berki: Megérte az a rengeteg munka!

Berki Krisztián világbajnok lett – megint. Más kérdés, hogy hosszú és rögös út vezetett az újabb győzelemig, de most annál nagyobb az öröm. London olimpiai bajnoka újabb arannyal gazdagodott, amelyet kislánya az első adandó alkalommal megkaparintott – és megkóstolt.

Büszke vagy? Boldog? Esetleg elégtételt érzel?

Mindet egyszerre. Megkaptuk, amiért dolgoztunk – megérte a rengeteg befektetett munka, és ez nagyon jó érzés – válaszolta a Felix Promotion sportmenedzser-irodával együttműködő Berki Krisztián.

Megesett az utóbbi hetekben, hónapokban, hogy elbizonytalanodtál?

Az országos bajnokság nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna, és sokkal rosszabbul is éltem meg, mint tavaly az antwerpeni sikertelenséget. És tudod miért? Mert nagyon sokat edzettem, és már az ob előtt is nagyon jó formában voltam. Csakhogy… Csakhogy a mentális fáradtság miatt leestem a lóról, és nagyon nem jött jókor az a hiba.

Hogy lendültél túl rajta?

Az edzőmmel, Kokó bával (Kovács István – a szerző.) átbeszéltük az egészet, ez nagyon sokat segített, és a szombathelyi Grand Prix már jól is sikerült. Ez lelkileg nagyon sokat számított.

A sikerben mennyi a szerepe a fizikai és mennyi a lélektani felkészülésnek?

Ötven-ötven százalék. Vagy talán el is billen a mérleg nyelve a mentális felkészülés irányába. Mert fáradtan végig lehet csinálni egy gyakorlatot, de ha fejben nem vagyok friss, ha nem tudok száz százalékosan koncentrálni, akkor nem.

A bajnokságon elkövetett hiba után nehéz volt felállni a padlóról?

Azt hittem, sokkal nehezebb lesz. De másfél héttel utána, már teljesen jól voltam, tudtam, hogy min kell javítani, tudtam, mire kell még jobban odafigyelni. Úgyhogy talán még jókor is jött az a pofon…

Ez a világbajnoki arany nem csupán az önbizalmad miatt volt fontos, hanem azért is, mert jövő évi, olimpiai kvalifikációs verseny előtt meg kellett győzni a bírókat, ugye?

Pontosan! Meg kellett mutatni a bíróknak, hogy ha rajthoz állok egy versenyen, akkor számolni kell velem. Fontos volt, hogy lássák, ha jól megcsinálom a gyakorlatomat, akkor ott tudok lenni a dobogón.

Izgultál?

Talán egy kicsit – a selejtező előtt. De már ott is annyira jól mentek a dolgok, hogy az plusz lökést adott, és amikor a döntőben odaléptem a szerhez, száz százalékosan bíztam magamban. Kizártam a külvilágot, teljesen kikapcsoltam az agyam, csak a gyakorlat létezett, jóformán észre se vettem, és már vége is volt.

Megnézted már a felvételt?

Igen – kedden reggel. Utólag azt mondom, hogy versenyhelyzetben ez volt a legjobb gyakorlatom. Ugye, London után raktuk össze az új gyakorlatot, úgy látszik, kellett neki – és persze nekem is – ez a másfél-két év ahhoz, hogy ugyanaz a Berki Krisztián legyen ott a lovon, aki korábban.

Így utólag nehéz volt a váltás?

Szükség volt rá, az ellenfelek brutális gyakorlatokat raktak össze. Persze, ez nem jelenti azt, hogy könnyű lett volna… Végül azonban, így két év után azt mondhatom, hogy sem a felkészülés, sem a versenyek során nem éreztem egyszer sem, hogy nem bírom tovább. Valahogy megszoktam, az enyém lett.

Mint ahogy az újabb világbajnoki arany is. A kislányod örült neki?

Egyből lenyúlta. Én sosem haraptam meg az érmeimet, neki viszont lassan a szokásává válik. Amit eddig nyertem, abba mind belekóstolt…

Fotó: Újpest-Káposztásmegyer Facebook oldala