– Szökőévben született, kerek évfordulót ünnepelhet az idén. Tízedik születésnapját ünnepli, vagyis pontosabban negyven esztendős lett, amit ismét egy edzőtáborban él át. Milyen érzésekkel?

– Semmi extra, különleges érzés nincs bennem – mondja Kovács Katalin. – Negyven esztendősen is nagyon jól érzem magam a bőrömben, nem is kívánhattam volna magamnak szebb, tökéletesebb életet, mint amiben eddig is részem volt. A kislányom, Luca születése pedig teljesen más dimenzióba emelt mindent. Ezek a gondolatok jutnak eszembe a születésnappal kapcsolatban.

– És az olimpiával kapcsolatban?

– Távoli, mégis közeli a cél. Egyelőre Sevillában edzőtáborozunk, és nagyon jól érezzük magunkat. Sokat evezünk, de mellette még a kondi és futóedzések is megmaradtak teljes értékű tréningnek. Szóval kemények vagyunk a párommal, Csipes Tamarával.

– Az idén együtt állnak majd rajthoz a válogatón. Edzettek már párosban?

– Egyszer „kicsúsztunk”, mindkettőnknek tetszett, rendben volt az összhang közöttünk.

– Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján most milyen formában érzi magát?

– Formáról még korai beszélni ilyenkor, mivel csak két hete evezünk. Mindenesetre nagyon jó erőben vagyok és jól megy az evezés is. Azt gondolom, hogy most ez a legfontosabb.

– Az idén meglehetősen korán, május közepén rendezik az első válogatót. Gondol már a versenyre?

– Persze, hiszen már csak tíz hét van hátra az első megmérettetésünkig. De nem stresszelem magam feleslegesen. Ahogyan korábban is, most is mindent alárendelek annak érdekében, hogy úgy feküdhessek le: mindent megtettem azért, hogy a célomat elérjem.