Cseri Miklós: mindenki számára biztosítjuk a hozzáférést a kultúrához

Elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságának szakmai előkészítő és háttérmunkája, valamint bizonyos kulturális intézmények felügyelete lesz a feladata a nemrég kinevezett Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkárnak.

    “Hoppál Péter államtitkárként elsősorban a kultúrpolitikával foglalkozik, az én feladatom a szakmai előkészítő munka, a szakmai főosztályok működtetése lesz” – mondta el az MTI-nek a kinevezése előtt húsz éven át a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot vezető Cseri Miklós.
Mint a helyettes államtitkár megjegyezte, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosával való kapcsolattartás mellett ő látja el a minisztérium fenntartásában működő országos közgyűjtemények – könyvtárak, levéltárak, múzeumok -, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Művelődési Intézet közvetlen szakmai felügyeletét, míg az Operaház, az Operettszínház, a Pesti Magyar Színház, valamint a gazdasági társaságként működő szervezetek – mint például a Nemzeti Színház vagy a Művészetek Palotája – közvetlenül az államtitkár felügyelete alatt maradnak.
Mivel az államtitkárság a legnagyobb kulturális ellátórendszerekért, azaz a közművelődési intézményekért, a közgyűjteményekért és egyéb művészeti intézményekért felelős továbbra is ágazati szinten, ezért a feladatkör összetettsége és léptéke is hasonlóan nagy – szólt munkájáról.
Cseri Miklós emlékeztetett arra, hogy a közgyűjteményi rendszer 2013 januárjában gyökeresen átalakult: megvalósult a megyei levéltárak egységes állami szervezeti rendszerben való koncentrációja, a megyei könyvtárak és megyei múzeumok átadása a megyeszékhely városoknak, és a megyei múzeumi szervezetekből kivált tagintézmény múzeumok visszaadása a településeknek. Az új működési modellnek tehát alapvető feltétele az új fenntartók és intézményeik minél gördülékenyebb és eredményesebb közös munkája. “Nekünk az a legfőbb feladatunk, hogy ezt az együttműködést minél zavartalanabbá tegyük” – fogalmazott.
“Múzeumvezetőként is azok közé tartoztam, akik úgy gondolták, hogy a megyei múzeumi hálózat ilyen szintű átalakítása jó dolog. Eddigi tapasztalataim ugyanis azt mutatták, hogy egy jól polgárosodott társadalomban, kisebb vagy közepes közösségben fel kell merülnie az igénynek arra, hogy saját múzeuma legyen. Ha ez az igény megvan, akkor ezek a közösségek képesek arra, hogy el is tartsák ezeket a múzeumokat” – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a vidéki múzeumok többsége immár vegyes, önkormányzati-állami forrásbiztosítás mellett működik és az államtitkárságnak arra is ügyelnie kell, hogy a települések ne vonuljanak ki a finanszírozásból.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a közgyűjteményi területen véget ért a nagy változások, a szerkezet-átalakítás időszaka, most a kisebb korrekciók ideje következik.
Cseri Miklós elmondása szerint az elmúlt két-három évben a közgyűjteményi átszervezésre, a vidéki intézményrendszerre fókuszált az ágazat, most pedig az országos intézmények problémáját is meg kell oldani. Beszámolója szerint felülvizsgálatra szorulnak az előadó-művészeti törvény bizonyos részei és vannak egyéb, megoldásra váró kérdések, például a Nemzeti Táncszínház elhelyezése is.
Fel kell készülni továbbá a vidéki kulturális intézmények integrált működtetésére: vannak önkormányzatok, amelyek praktikus, gazdasági megfontolásokból egy szervezet keretében működtetnek sportcsarnokot, könyvtárat, mozit, múzeumot, művelődési házat vagy más kulturális intézményt. Új kihívás, hogy ebben a konstellációban mit lehet kezdeni a különböző szakmai tevékenységet folytató, sokszor igen eltérő működési igényű intézményekkel, miként tudja az államtitkárság gyakorolni ágazati ellenőrzési funkcióját – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Az elmúlt években lezajlott a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) újraszervezése, működésének modernizációja. Az önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és művelődő közösségek szakmai támogatása rendkívül heterogén volt: akadt, ahol egy ember, máshol húsz látta el a feladatokat, tehát egyenletes, országos lefedést kellett létrehozni – emlékeztetett.
Cseri Miklós hozzátette: komoly feladat most az NMI és a közművelődési terület, valamint a közgyűjtemények számára az is, hogy a még elfogadandó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési programokon belül szerezzenek erős pozíciókat.
“Munkánk két sarkalatos stratégiai pontja a kulturális alapellátás, a kulturális értékekhez való hozzáférés és a kulturális értékteremtésben való részvétel biztosítása minden településen minden ember számára, valamint a kulturális közösségek támogatása, a közösségfejlesztés, ami egyaránt szolgálja a leszakadó társadalmi csoportok esélyteremtését és a középosztály megerősödését, felelős polgárrá válásukat” – mondta el a helyettes államtitkár.

Forrás:MTI