Danics Dóra azt mondja, szakmai téren a rend nagyon is jellemző rá. Más területeken nem mindig, és nem mindenhol. “Kedvelem a rendet, de ez nem jelenti azt, hogy teszek is érte eleget. Kicsit kaotikus a helyzet otthon, amiben természetesen én nagyszerűen kiismerem magam. A gondolataimban való rendrakás egy hosszabb folyamat, ebben nemrég indultam el.
Nagyon furán szelektál az elme. Nagyon sok impulzus ér: Sok helyen járok, nagyon sok emberrel találkozom, és van akire harmadjára sem emlékszem. Van olyan, akire pedig rögtön emlékszem, és azt is tudom, hogy hol találkoztunk, még azt is hogy hívják. Volt olyan például, hogy a közönség között láttam egy embert, és háromnegyed évvel később is, és emlékeztem, hogy korábban ő akkor ott volt, és egyébként nem is ismerem.”