David Cameron kormányfő távozik tisztségéből

A kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazást. Az eredmény hivatalos közlése után David Cameron kormányfő pénteken bejelentette távozási szándékát.

    Az eredmények szerint a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
    A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt. A kormányfő közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz “a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha “kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján.
    Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.
    Cameron közölte azt is, hogy távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt.
    A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet ő is a Konzervatív Párt és a kabinet tagja – a Brexit-kampány frontembere volt.
    A kilépéssel kapcsolatban Philip Hammond külügyminiszter kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette: az, hogy az Európai Unió eddig szilárdan kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett, jórészt Nagy-Britannia befolyásának eredménye. Hammond közölte: aggasztja az a lehetőség, hogy e brit befolyás most “hatalmas mértékben” csökken, és ennek nyomán az európai partnerországok elkötelezettsége meginog az orosz szankciók ügyében.
    Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
    A népszavazás eredménye egyelőre azonban csak nyugtalanságot okozott, a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült, és jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Az értéktőzsdék világszerte jelentős mínuszba kerültek.
    A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalás tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Sturgeon, a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
    A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba “az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.
    Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője viszont üdvözölte az eredményt, szerinte június 23-a “Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe”.
    A legjelentősebb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezére azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányok is felelősek a kilépésért. Jeremy Corbyn úgy vélekedett, sok helyen, különösen az ország szegényebb részein az embereknek “elegük van a megszorításokból, a gazdasági nehézségekből, és rendkívül dühösek, mert több kormányzat által is elárulva és partvonalra szorítva érzik magukat”. A munkáspárti politikus szerint Nagy-Britannia kilépésének következményei lesznek a munkaerőpiacon, és a kormánynak tennie kell azért, hogy minimalizálja ezt a hatást. Corbyn sürgette David Cameron miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a fontárfolyam zuhanásának megállításáért.