Először vett részt magyar páros a roppant nehéz dél-afrikai versenyen, a Dusi maratonon. A háromnapos, 120 kilométer hosszú viadalon az FTC kajakosa, Máthé Gábor és a Tolna Vízmű Kajak-kenu SE versenyzője, Boros Adrián több mint 800 indulóból a 69. helyen végzett.

120 kilométer a Msunduzi folyón. Embert próbáló szakaszok, zúgók, sziklák és meredek hegyek, amelyek megmászása – kajakkal a kézben – több mint durva feladat. Nos, erre vállalkozott két magyar versenyző, Máthé Gábor és Boros Adrián, akik első magyar párosként vettek részt az eseményen, amely hatalmas élményt jelentett számukra.

„Nem egyszerű viadal volt, Magyarországon nincs még ehhez hasonlító verseny se – kezdte élménybeszámolóját Máthé Gábor. – Ez volt az első évünk, tanulni jöttünk ide Dél-Afrikába, és mivel mi a télből érkeztünk a nyárba, mindössze két hetünk volt arra, hogy olyan formába kerüljünk, mint amilyenben a helyiek vannak. Igaz, nekem nem az evezéssel, sokkal inkább a futással voltak gondjaim, hiszen a dzsungelban néha olyan helyeken kellett futnunk a hajóval, ahol még gyalog se egyszerű menni. Félembernyi helyeken kellett haladnunk, ráadásul ezen a vidéken igen gyakori faj, a fekete mamba, vagyis a világ legveszélyesebb kígyója. Igaz, annyira elmerültünk a versenyben, hogy időnk se volt arra, hogy a kígyókra figyeljünk. A harmadik napon a Burma hegy volt a legdurvább futószakaszunk, mert két kilométert kellett felfelé meredeken futni. Emellett még sok-sok izgalmas élményben volt részünk, a második napon például a kormányunk elhajlott, és az első, és egyben utolsó borulásunk során engem beszívott egy csatorna, amelyből csak tíz ember segítségével tudtam kijönni.”

Máthé Gábor számára rengeteg tapasztalatot adott ez a verseny, leginkább fejben erősítette őt meg a Dusi. És hogy miként vélekedik a nagy maratoniról Boros Adrián?

„Mentálisan és testileg is nagyon megterhelő volt ez a verseny, minden pillanatban figyelni, koncentrálni kellett, de hihetetlen érzés, hogy megcsináltuk.”

Jövőre az egyesek küzdelmét rendezik meg a Dusin, amelyre a két versenyző mindenképpen szeretne felkészülten visszatérni. A srácok egyébként a befutó után kaptak egy kupát is, ami azoknak a versenyzőknek jár, akik segítség nélkül (vagyis se elöl, se hátul nem ült olyan ember, aki ismerte volna a pályát vagy korábban indult volna a Dusin) teljesítették a pályát.