Egy napra Békéscsaba volt a KKV főváros

Hagyományteremtő rendezvényre került sor a békési megyeszékhelyen. A szervező KKVHÁZ és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége az eseményről úgy nyilatkoztak, hogy „hagyományt is szeretnének teremteni és példát is mutatni azzal, hogy a KKVHÁZ Megyék Versenye győztesei megyéjükbe vihetik a KKV szektor legjelentősebb tanácskozását”. Mit tehetne többet egy megyei csapat a saját szűkebben vett hazájáért, mint hogy megnyeri neki a prosperitás alapfeltételét, a kiemelt figyelmet?

A tanácskozás kormányzati vendége, Marczinkó Zoltán István kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta a pályázati források kiemelkedő szerepét a gazdaságfejlesztésben. Kitért a képzés és az exportképesség állami prioritásaira. Felhívta a figyelmet arra az újabb MNB növekedési hitelcsomagra, ami alapjaiban változtatja meg az eddig hitelképtelennek ítélt vállalatok finanszírozását.

A megyei vezetők üdvözölték a Csúcstalálkozót. Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere külön kiemelte, nagy érték az, hogy épp Békéscsabán teljesedhet ki a hagyományteremtő Csúcstalálkozó.

A megjelentek több problémakört is felvetettek, ezek közül a legjelentősebb talán nem is csak békésiek sajátja. A kistelepülések népességmegtartó képessége kritikusan alacsony. Akkor, ha folyamatosan nem akarjuk elveszíteni a társadalomnak ezt a rétegét (tegyük hozzá: aranytartalékát), akkor azonnali munkahelyteremtő, vállalkozásösztönző és visszatelepedést támogató intézkedésekre van szükség.

A vállalkozók egyetértettek abban, hogy Békés megyében “alkalmas” munkaerőhiány van. Dr. Nagy Ágnes a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója számos intézkedésük bemutatása mellett kiemelte, hogy a munkára nevelés a családban kezdődik. Emellett szükség van arra, hogy a szülők olyan pályák felé orientálják gyermekeiket, amelyekre az adott régióban valóban szükség van, ez ugyanis hosszútávon biztonságérzetet ad a fiataloknak és csökkentheti az elvándorlásukat.

Az export képesség ezen a tanácskozáson is szóba került, és mind a helyettes államtitkár, mind az EXIM Bankot képviselő Kenéz Csaba felhívta a figyelmet, hogy számos pénzügyi konstrukció áll a vállalkozások segítsére. A helyettes államtitkárt meglepte a vállalkozók affinitása, őszintesége, és felvállalta, hogy az itt elhangzott üzeneteket tovább viszi a kormányzat felé.

A fórum abból a szempontból is rendhagyó volt, hogy sokak csodálkozására nem előre megkomponált előadások, hanem sokkal inkább a moderátorok által felvetett témák és a vita dominált a konferencián. Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, az esemény főszervezője kiemelte: ennek a tanácskozási formának az a legnagyobb értéke, hogy a gazdaság összes szereplője egy asztalhoz ülhet és mindenki elmondhatja a javaslatait. Ahogy fogalmazott: „azok ülnek egy asztalnál, akik tudnak és akarnak is tenni a KKV szektor érdekében.” Gulyás azzal a felvetéssel állt elő, hogy a Kormány és a KKV szektor működésében érintett szereplők egy hatékony moderálás mellett – erre a KKVHÁZ alkalmas szereplő – készítsék elő, és az ősszel kössék meg egymással a stratégiai megállapodásukat.