Elfogadták a jövő évi adóváltozásokat

A parlament 130 igen, 32 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett hagyta jóvá az egyes adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére.

Fotó: Juhász Melinda

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára a most elfogadott javaslat korábbi általános vitájában azt mondta, a törvénycsomag segít megőrizni az elmúlt évek elért eredményeit, és illeszkedik a kormány adóegyszerűsítő politikájába.
Az új szabályok szerint 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható, továbbá január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk.
A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét.
Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
Göngyölítéses adófizetési szabályt vezettek be az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adó megállapítására annak érdekében, hogy jövedelmük éves eloszlása ne befolyásolja nagy mértékben a fizetendő adó mértékét.
Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesült a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.
Két évvel meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos általános forgalmi adókulcs időbeli hatályát. 2028 végéig azonban továbbra is igénybe vehető a kedvezményes adómérték, ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-ig véglegessé vált, vagy az ingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei kezdeményezésére további egy évig, 2023. december 31-ig nem kell megfizetni a reklámadót.
A törvény megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, a háromféle jelenlegi módszert egyféle váltja fel.
Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, amelynek évi bevétele nem több mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő, átalányadózó, egyéni vállalkozó esetében nem több mint 120 millió forint.
A kisvállalkozó egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevétele nagyságától függően sávosan differenciált, önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg. Az egyszerűsített adóalap 12 millió forint bevételig 2,5 millió forint, 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve kiskereskedő, átalányadózó esetében 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz.
Az új szabályok szerint az adót bevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év májusának utolsó napjáig kell megfizetni.
2024. január 1-jétől megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége, helyette a hatóság által közölt számlára történő utalással vagy készpénzátutalási megbízással lehet fizetni. A fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére 2029. december 31-éig lesz lehetőség.
Mentes lett a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstár által végrehajtott, a diákhitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet.
Külföldiek rövidebb időtartamra történő foglalkoztatásának feltétele, hogy adóazonosító jellel rendelkezzenek. Adminisztratív könnyítéssel és egyszerűbb ügyintézéssel indokolták, hogy a jövőben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak és felsőoktatási intézménynek a külföldieket elég lesz csak bejelentenie az adóhatóságnak a tevékenységük megkezdését követő harminc napon belül. MTI