Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött el az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A kormányfő egyebek között azt szorgalmazta, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy.
Az ülésnap kezdetén Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt volt MSZP-s országgyűlési képviselőkről, Komáromi Istvánról, Rimóczi Józsefről és Koleszár Lajosról, valamint az MDF nemrégiben elhunyt volt képviselőjéről, Speidl Zoltánról.
A képviselők néma felállással adóztak az elhunytak emlékének.
Az ülés kezdte előtt az LMP-s Ikotity István egy-egy Magyar Nemzet című napilapot helyezett a képviselők asztalára. A lap az elmúlt hetekben írt arról, hogy az Országgyűlés hivatala januártól lemondta a Magyar Nemzet előfizetéseit.
Orbán: a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy!
A kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy! – szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök. A tavaszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában a kormányfő a magyar emberek biztonságának megőrzését nevezte 2016 legfontosabb feladatának. Közölte: elrendelte a műszaki határzár megerősítését és az újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását.
Tavaly Magyarország a migránsok nyomása alatt állt, akik Európába “zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat” hoztak. A magyar kormánynak és parlamentnek azonban időben sikerült megvédeni az országot – hangoztatta miniszterelnök. Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, hogy az ország megvédéséhez, a terrorakciók elhárításához szükséges további törvénymódosításokat fontolják meg és támogassák.
Az európai közvéleményről szólva úgy fogalmazott: “sikeresen lerúgta magáról” a cenzúrát, és kiderült, hogy a kontinensen sokkal többen értenek egyet Magyarországgal, mint ahányan ellenzik a magyar határvédelmi politikát.
A miniszterelnök szerint a globális helyzet, a több millió belső menekült a különböző országokban, előrevetíti, hogy “Magyarországon a migrációs népvándorlási nyomás 2016-ban nőni fog”. Eközben Európa védtelen és gyenge, a migránsválság kezelésének brüsszeli politikája megbukott, ráadásul az EU-ban nemcsak a képesség, hanem az akarat is hiányzik, hogy megvédje saját magát – jelentette ki.
Brüsszel továbbra is be akarja engedni, be akarja szállítani az illegális migránsokat az unióba, majd kötelező módon szétosztani őket – mondta Orbán Viktor, közölve, hogy a magyar kormány ezt nem fogadja el, ellenáll a terv végrehajtásának.
“Számunkra a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát. (…) Kötelesség megakadályozni, hogy olyanokat erőltessenek ránk, akikkel mi, magyarok nem akarunk együtt élni” – emelte ki Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy 1,8 millió ember szólította fel aláírásával a kormányt a kötelező betelepítési kvóta elutasítására vonatkozó politika folytatására.
A miniszterelnök a parlamentet is arra kérte, hogy legyen nemzeti ügy Magyarország megvédése a kötelező betelepítési kvótától.
A miniszterelnök napirend előtt beszámolt a tavalyi gazdasági eredményekről, valamint a 2016-os költségvetési évről is.
Értékelése szerint a 2015-ös gazdasági adatok alátámasztják, hogy 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok működnek. Elmondta, hogy 2010-ben megpróbálták kivezetni Magyarországot a pénzügyi csődből, az adósrabszolgaságból, és az adatok azt mutatják, ez sikerült, a választott eszközök jók voltak.
Az államadásságot 2105 végére 76 százalék alá szorították, a csökkentés “különleges bravúrnak számít az EU-ban”, mert a legtöbb helyen nő az adósság – közölte, sürgetve a további államadósság-csökkentést, amit nemcsak politikai, hanem becsületbeli ügynek is nevezett.
Beszámolt arról, hogy a gazdasági növekedés tavaly 2,9 százalékos volt, ezzel az eredménnyel Magyarország az EU élvonalában van.
A kormányfő azt mondta, 2016-ra új célt lehet megfogalmazni: a polgári berendezkedés felépítését. Ennek stabil pénzügyi alapjai vannak – jelentette ki, utalva például a külkereskedelmi mérleg rekordtöbbletére.
Az idei költségvetés céljának azt nevezte, hogy mindenki léphessen egyet előre.
Ezt három eszköz szolgálja: az adócsökkentés – az 1 százalékpontos szja-csökkentés, a házi sertéshús és az új lakások áfájának mérséklése -, az otthonteremtés támogatása és a családok megerősítése – sorolta Orbán Viktor.
A családok megerősítésével kapcsolatban szólt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezményének növeléséről, valamint a béremelésekről, köztük a minimálbér-emelésről.
“A magyar gazdaság teherbíró képességének határáig mentünk el a béremelések tekintetében” – fogalmazott, kifejtve: a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak – a tavalyi 30 százalék után – idén és a következő években 5-5 százalék béremelés jut, a felsőoktatásban az emelés mértéke 15 százalék, a pedagógusoknál pedig 2013 óta minden évben emelt a kormány.
A tanárokról külön is beszélt a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a pedagógusok elsőként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak.
“A magyar ember általában is bízik a tanárokban, ezért is merjük rájuk bízni azt, ami a mi életünkben a legfontosabb, vagyis a gyermekeinket” – fogalmazott, hozzátéve: a kormány támogatja a mostani tárgyalásokat is, és “megegyezésre fogunk velük törekedni”.
Az egészségügyben dolgozók mozgóbérére januárban 12,8 milliárd forintot fordítottak, amit az ápolók és az orvosok kapnak. A szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusz támogatást kapnak, a háziorvosok pedig a tavalyi emelést – némileg növelve – az idén is megkapják – tette hozzá Orbán Viktor.
Forrás:MTI