Első fokon pert vesztett a Raiffeisen Bank Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt.

Elutasította a Raiffeisen Bank és a Raiffeisen Lízing Zrt. kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéleteiben, amelyekben forintalapú és deviza fogyasztói kölcsönszerződéseik tisztességességét kívánták bizonyítani.

    A bíróság mindkét perben elutasította a felperesek arra vonatkozó kérelmét, hogy a törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben az Európai Unió Bíróságánál valamint azt az indítványt is, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
    A bíróság mindkét perben arra kötelezte a felperes pénzügyi intézményt, hogy fizessen meg 1 millió forint perköltséget az alperesnek.
    A bíróság szóbeli indoklása szerint a pénzügyi intézmények nem tudták bizonyítani, hogy a vizsgált kölcsönszerződések esetében általuk alkalmazott általános üzleti feltételek nem voltak tisztességtelenek, mindkét ítéletben megállapította, hogy a felperesek által egyes időszakokban alkalmazott általános üzleti feltételek nem felelnek meg az átláthatóság valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének.
    A bíróság részletesen taglalta, hogy az oklista túlságosan terjedelmes, mert gyűjtőfogalmakat tartalmaz, így akár több száz ok is lehetett volna arra, hogy egyoldalúan módosítsák a kamat- és díjkikötéseket, ami a fogyasztók számára előnytelen volt, mert nem tudták átlátni a folyamatot.
    A bank az általános szerződési feltételek oklistájában öt-hat alcím alatt 30-40 példálózó gyűjtőfogalmat adott meg okként, a pénz-, tőke- és ingatlanpiac valamennyi szegletét a szerződésmódosítás körébe vonta, ami a bíróság szerint rendkívül bonyolulttá teszi az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusát.
    A pénzügyi intézmények árazási elvei, adós-és eszközminősítési szabályzatai nem részei a fogyasztói szerződésnek, ezeket üzleti titokként kezelték. A szerződéses feltételek megfelelő korlátok nélkül biztosították az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek alapján kerülhet sor a szerződés módosítására, mi lesz a várható mértéke és iránya a változásnak.

Forrás:MTI