Emlékezzünk az egykori miniszterelnökre

Antall Józsefet a nemzet szerencséjének kell tekinteni, mert az első szabadon választott kormány elnöke felkészült, higgadt, távlatokban a nemzet érdekeit szolgáló politikai személyiség volt – nyilatkozta Boross Péter, az Antall-kormányt követő kabinet miniszterelnöke az MTI-nek abból az alkalomból, hogy csütörtökön emlékeznek meg a néhai kormányfő halálának huszadik évfordulójáról.

Bajnai Gordon szerint a kormány tevékenysége szinte pontról pontra tagadása annak, amit Antall József képviselt. Az Együtt-PM társelnöke a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány 1993. december 12-én elhunyt vezetőjének politikai örökségéről videón emlékezett meg a Facebook-oldalán.  A volt miniszterelnök az oldalára szerdán felkerült videóban kifejti: mindaz, amit Antall József életében képviselt és ma is jelképez, egyre kevésbé érvényesül a magyar közéletben: “az elmúlt három évben a demokratikus jogállam gerincét csigolyánként törték el”. A keresztény erkölcs és a nemzeti érzelem politikai eszközzé vált, az ország európai kötődésének megkérdőjelezése pedig “ma már nemcsak szélsőséges, parlamenten kívüli pártocskák politikáját jellemzi, hanem egyre inkább a kormányét is” – sorolta.     Bajnai Gordon úgy folytatta: Antall József, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni, bizonyosan örülne neki, ha látná, hogy Magyarország uniós csatlakozásával, a schengeni határok kiterjesztésével, végül a kettős állampolgárság megteremtésével “két évtized alatt többet tettünk Trianon sebeinek kezeléséért, mint korábban emberöltők alatt”. De nehéz azt hinni, hogy elégedetten szemlélné azt, hogy egy magyar miniszterelnök a magyarok egy részét pusztán politikai alapon kirekeszti nemzetéből – tette hozzá.     Antall József kormánya még erőt sugárzott, Magyarország mai kormánya viszont csak erőszakos – fogalmazott a volt kormányfő.     Bajnai Gordon szerint Magyarországnak a rendszerváltozás után elért legnagyobb eredményei mind abból a időszakból erednek, amelynek meghatározó államférfije Antall József volt. A néhai MDF-es politikus halálának huszadik évfordulóján azt a szomorú tanulságot kell levonni, hogy Orbán Viktor országlása szinte pontról pontra tagadása annak, amit Antall József képviselt – közölte. Ezért “2014 tavaszán a rendszerváltás 2.0-s verzióját ugyanúgy az antalli program keretében kell és érdemes futtatnunk majd: demokratikus jogállam, szolidáris piacgazdaság, euroatlanti integráció, egészséges, befogadó nemzettudat” – jelentette ki.

A magyar demokrácia egyik alapító atyjának, a kommunizmus utáni Magyarország kiemelkedő személyiségének nevezte Antall József volt kormányfőt Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter az MTI-nek az egykori miniszterelnök halálának 20. évfordulójával összefüggésben.  A liberális politikus kifejtette, hogy Antall József vezette át a reformkommunista kormányzás alatt álló országot a fejlődésnek a demokrácia felé tartó új szakaszába.     “Különleges érdeme, hogy sikerült békét teremtenie a különböző politikai irányzatok között” – hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher.     Felidézte: először az NSZK budapesti nagykövetségén találkozott vele, “jóval a nagy európai szabadságforradalom előtt” egy megbeszélésen, amelyen az akkori ellenzéki csoportok képviselői vettek részt.     Ez a találkozó “csak azért jöhetett létre, mert Magyarország már a reformer politikusok irányítása alatt is úton volt a demokrácia felé” – emelte ki a volt német külügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) tiszteletbeli elnöke.     Hans-Dietrich Genschert a német és az európai egység építőmestereként tartják számon. Összesen 18 évig volt külügyminiszter, ezzel csúcstartó a nyugati demokráciák II. világháború utáni történetében. 1974-től a nyugatnémet diplomáciát vezette, majd 1990-től 1992-ig az újraegyesített Németország külügyminisztere volt.     Genscher jelentette be 1989 szeptemberében a prágai német nagykövetség erkélyéről, hogy a keletnémet menekülteknek megnyílt az út nyugatra, és német részről ő volt az 1992-ben megkötött magyar-német barátsági szerződés egyik aláírója Helmut Kohl kancellár mellett.

Egykori munkatársai és korábbi politikai ellenfelei is méltatták Antall József, a rendszerváltást követő első magyar miniszterelnök munkásságát a halála huszadik évfordulójára rendezett konferencián szerdán Budapesten. A Szabadság és Reform Intézet által az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportjának támogatásával megrendezett konferencián elsőként Kuncze Gábor szólat fel, aki a rendszerváltás utáni első parlamentben az ellenzéki SZDSZ országgyűlési képviselője, 1993 és 1994 között pedig frakcióvezetője volt.     Antall Józsefnek meghatározó szerepe volt a magyar közjogi rendszer kialakításában. Szemben a korabeli, hazai bírálatokkal modern, európai berendezkedést alakított ki, amely lefedte a második világháború utáni nyugati politikai rendszerek működését – jelentette ki Kuncze Gábor.     Senki sem vonhatta és ma sem vonja kétségbe, hogy az 1990 utáni politikai integráció iránya oda vezetett, hogy Magyarország első helyen állt az átalakuló országok között, ide tartozik a Visegrádi négyek kezdeményezése is – fogalmazott. Ő Antall József politikai ellenfele, de nem ellensége volt – mondta. Antall Józsefet Horthy- nosztalgiával, az antiszemitizmus eltűrésével és hallgatólagos támogatásával vádolták, ám erről szó sem volt – jelentette ki Kuncze Gábor, aki szerint Antall József amint lehetett kiszorította a radikálisokat, mégis ebből fejlődtek ki a mai szélsőjobb csírái. A volt kormányfő egyensúlyozni kényszerült pártja nemzeti radikális és nemzeti liberális szárnya között – tette hozzá.     Kuncze Gábor hangsúlyozta, hogy a volt kormányfő konzervatív politikusként elkötelezett volt a parlamentáris demokrácia iránt, ám szerinte rosszul kezelte a médiát.     Herényi Károly, az MDF egykori politikusa – aki a párt szóvivője volt 1992-től – Adenauer egykori német kancellárhoz hasonlította Antall Józsefet, aki véleménye szerint messze meghaladta korát.     A volt miniszterelnök belülről vezérelt ember volt – mondta. Szerinte nem arról van szó, hogy nem szerette a sajtót, hanem a cselekvés híve volt a beszéd helyett.     Az MDF parlamenti frakciója jobban értette a kormányfő céljait, jobban ismerte a mozgásterét, mint a párt – fogalmazott.     Herényi Károly szerint Antall József tudomásul vette ugyan Horthy Miklós újratemetését, de nem értett vele egyet. Tudta, hogy mit jelent a fékek és ellensúlyok rendszere a demokráciában és kitűnőre vizsgázott miniszterelnökként – emelte ki.     Kéri László politikai elemző felszólalásban elismerte, hogy sok igazságtalanság jelent meg az 1990-es évek elején Antall Józsefről. Néhány dolgot nem méltányoltak, például a gyorsan változó nemzetközi környezetet – fogalmazott.     Kéri László továbbra is kritikával tekint a kárpótlás és az igazságtétel ügyére. Emlékeztetett rá, hogy az Antall-kormány volt az egyetlen, amely ki tudta tölteni első ciklusát a régióban. „Kész csoda, hogy ezt a négy évet kihúzta az a kormány” – mondta.     A politikai elemző Antall József kormányzásának legnagyobb jelentőségét a végiggondolt és következetes külpolitikájában látja. Tudta az ország helyét, tisztában volt a változó nemzetközi erőviszonyokkal, és jelentős lépés volt a visegrádi együttműködés létrehozása. Elkötelezett híve volt a parlamenti demokráciának, ami hat utódja közül senkire sem volt ennyire jellemző – tette hozzá.     Antall Józsefnek “nem volt vonzódása a modern gazdaság működésének kiismeréséhez” – mondta, hozzátéve: ezt támasztja alá az is, hogy négy év alatt nyolc gazdaságpolitikát is meghirdetett, vagyis egy sem ment végig.     Pusztai Erzsébet, az MDF akkori országgyűlési képviselője – aki 1992-től a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt – úgy fogalmazott, hogy nem minden politikus tekinthető államférfinak. Antall József a hatalomban is ember tudott maradni, nem tévesztette össze magát a pozíciójával, ismerte saját gyengeségeit, és mások véleményére figyelve igyekezett cselekedni.     Bokros Lajos – aki az Antall-kormány idején 1991-ig a jegybank ügyvezetője, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, 1990 és 1991 között pedig az Állami Vagyonügynökség vezetője volt – videoüzenetet küldött. Azt mondta: Antall József belátó kormányfő volt, államférfiúi nagyságát dicséri, hogy megértette, hogy a reprivatizáció igazságtalan lenne, így jó ötlet volt a kárpótlási jegy bevezetése. Emiatt ide több külföldi működő tőke érkezett ekkor, mint a többi volt szocialista országba összesen – tette hozzá.     Kajdi József, az Antall-kormány kormányhivatalának vezetője szerint húsz év távlatából már reálisan lehet megítélni a volt kormányfő munkásságát. Álláspontja szerint Antall Józsefnek csak politikai ellenfelei voltak, nem ellenségnek tekintette őket, ezért legyőzni és nem megsemmisíteni akarta őket.     Antall József történész, politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el.

Néma főhajtással tisztelgett Áder János köztársasági elnök Antall József sírjánál a miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából csütörtök reggel a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az államfő koszorút helyezett el a rendszerváltást követő első szabadon választott miniszterelnök síremlékénél.     Áder János mellett a tiszteletadáson megjelent Szegő László, a köztársasági elnök főhadsegéde.     Antall József történész, politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el.     A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagjaként jelentős hatással volt a szervezet általános politikájának kialakítására. 1989-ben kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon.     Miniszterelnöksége idején Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek.     Antall József több magyar, külföldi és nemzetközi kitüntetésben, díjban, elismerésben részesült, 1990-ben Robert Schuman-díjjal tüntették ki az európai egység előmozdítása érdekében tett különleges érdemei elismeréseként.     Kormányfői működésének szinte első napjától küzdött betegségével, és ciklusát nem tölthette ki.     Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999-ben avatták fel. Halálát követően utcákat, tereket neveztek el róla, és több magyarországi településen állítottak szobrot emlékére, 2009 óta nevét viseli az Európai Parlament egyik új brüsszeli épületszárnya.     Antall József mindent elkövetett azért, hogy Magyarország végérvényesen Európa nyugati feléhez tartozzon, de nem kívánt szakítani az értékőrző hagyománnyal, és nem feledkezett meg a határainkon túl élő magyarokról sem. Ezért kívánt – mint mondta – lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni, és magyarként kívánt európai polgár lenni.     A modern, nemzeti konzervativizmus híve volt, hitvallása szerint élt: “Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”     A miniszterelnök halálának évfordulója kapcsán emlékülést tartanak pénteken a Parlamentben. A rendezvényen mások mellett beszédet mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Bernhard Vogel, a németországi Rajna-Pfalz és Türingia volt tartományi miniszterelnöke, a Konrad-Adenauer-Stiftung tiszteletbeli elnöke és Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere.

Forrás:MTI