Erkel kulisszatitkok

Az Erkel Színház sikeres tavaszi próbaüzemét követően folytatódott az épület rekonstrukciója. A felújítás második és harmadik szakaszának munkafázisait ismét az intézmény egyik legfőbb küldetéséhez alakították, így a hivatalos megnyitó előtt egy hónappal, október 6-án elindulhatott az OperaKaland őszi sorozata, amelynek keretében ismét több mint húszezer középiskolás diák látogat el a dalszínházba.

Az 1910-ben megnyitott Erkel Színház Magyarország legnagyobb színházépülete. Története egybeforrt a hazai operajátszás fénykorával. A 2007-ben több mint öt évre bezárt, bizonytalan sorsú színház újranyitásához a Kormány a 1393/2011. (XI. 18.) Kormányhatározatban megfelelő pénzügyi források rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette, hogy a Magyar Állami Operaház előkészítse az Erkel Színház előadások tartására alkalmas állapotra történő felújítását. A közbeszerzési eljárást követően elkészült a színház felújítási-építészeti programja, megtörtént az épület építészeti, épületdiagnosztikai és tartószerkezeti állapotfelvétele is.

A Kormányhatározat az 1,7 milliárd forintos programcsomag szerinti felújításról és a forrás biztosításáról döntött.  A felújításra kiírt közbeszerzési eljárást a Laki Épületszobrász Zrt. a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodával közös pályázata nyerte el, melynek nyomán 2013. január 1-jén kaptak megbízást. Ezt követően a 27/2012 (III.06.) Kormányrendelet döntött az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.

A felújítás elve

Az Erkel Színház közönségforgalmi terei és az auditórium az évtizedek során megőrizte a korszerű működés lehetőségét, míg a proszcénium mögötti kiszolgáló zóna már a 20. századelőn is mostoha körülményeket biztosított a művészek és a műszak számára. Ezért a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) azzal az építészeti programmal állt elő, hogy az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon a felújítás. A Kormány által biztosított forrás volumene kimondottan a működés jobbá tételére, a lehető leggazdaságosabb műszaki megoldásokra sarkallta az építőket. Nem lehetett szó tehát egy teljes színházrekonstrukcióról.

Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Jelentős technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek jelentős része megújulhatott.

A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Jelentős komfortot növelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.

A kivitelezés és a tervezés sajátosságai

 

Az Erkel Színház egyik legfőbb küldetése, hogy a felnövő generációk magas művészi színvonalú előadások által ismerkedjenek meg az opera- és balettkultúrával. Kiemelt fontosságú programja, az OperaKaland már a tervezés és kivitelezés első fázisában megindulhatott 2013 tavaszán.

A színház műszaki vezetése és a kivitelezők a művészeti vezetéssel összehangolt munkarendben párhuzamosan kezdték meg a tervezési folyamatokat és vezették az első kivitelezési munkálatokat, így március 1-jén megkezdődhetett a művészi munka, amely aztán nagyban segítette a további tervezést. A műszaki személyzet és a művészek észrevételei, tapasztalatai számos gyakorlati pont megvalósulását eredményezték, a műszaki vezetés folyamatos forrásmenedzsment mellett, a teljes társulat igényeit szem előtt tartva szinkronizálta a további feladatokat, így a próbák és a játékrend zavartalanságát biztosítva megkezdődhettek a nem engedélyköteles kivitelezési munkák is. Ezzel egyidejűleg zajlott a teljes kivitelezés előkészítése – például a közterület-foglalási engedélyek beszerzése és az ütemezés.

Fentieknek köszönhetően 2013. március 1-jétől június 9-éig csaknem 30.000 diák látogathatott el az Erkel Színház próbaüzemének ideje alatt műsorra tűzött Hunyadi László előadásokra.

A kevesebb, mint száznapos teljes körű rekonstrukció 2013. szeptember végére az engedélyezési terveknek megfelelően utolsó szakaszába ért. A november 7-ei hivatalos átadásig és megnyitóig számos apró munkálat és néhány látványos meglepetés készül még el, október 6-án azonban, 24 előadással újra elindulhatott az ifjúsági sorozat!

 AZ ERKEL SZÍNHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK FŐBB KIVITELEZÉSI MUNKÁI

Főbejárat átépítés – előtető átépítése

Az Erkel Színház bejáratát korábban a homlokzaton pillérsorral megnyitott, az épület tömege alá húzott fedett-nyitott lépcsőtéren keresztül lehetett megközelíteni. A szélfogó (ami pénztártér is volt egyben) meglehetősen szűkös volt.

Mindezek megoldására új bejárati előtér készült el. A kültéri fedett lépcsőtér homlokzati síkját üvegfalak beépítésével zárták le, így tágasabb fogadótér kialakítására nyílt lehetőség. A fogadóteret a régi homlokzati ajtók kibontásával összekapcsolták a pénztár előterével, ahol – a pénztárakkal szemben – információs pultot is kialakítottak.

A főbejárat hangsúlyozására új megnövelt alapterületű, rejtett világítású előtető készült, ami a színház esti arculatának markáns eleme lesz.

Új akadálymentes bejárat

A korábbi, nehezen használható, korlátra szerelt lépcsőlift helyett új, akadálymentes, mozgássérült emelővel ellátott bejáratot alakítottak ki. Ehhez kapcsolódóan a nézőtéren a földszinti középpáholyok akadálymentes megközelítését is megoldották.

A színházterem két oldalán a szakipari falszerkezet cseréje

A nézőtérre vezető korábbi kétszárnyú ajtóknál több, mint 10 cm-es rés volt az ajtószárnyak alatt a lejtős padló miatt, ami esztétikailag és akusztikailag is problémás volt.  Az új geometriai kialakítással a korrekt zárás megoldható, az ajtók átbocsátó képessége növekedett és esztétikus bejáratokat alkottak a széksorok felé.

A színházterem felújítása

A nézőtér teljes arculata megújult, a nézők egy új hangulatú – a színházi funkcióknak is jobban megfelelő – terembe léphetnek be.

Az átalakítás elemei:

• falak és mennyezet szürkés-kék festése
• lesötétített faburkolatok
• új, antracit színű padlóburkolat
• új székkárpitok
• a zárterkélyek sötét színű, új textilburkolata

A zsöllyében a korábbi sortávolság 80 cm volt, ami sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatnak nem felelt meg. A székek újraosztásával a sortávolság 90cm-re nőtt, az oldalkarzaton a rendkívül szűkös – dobogóval ellátott – második sorokat elbontották.

A nézőtér korábban alig rendelkezett szellőztetéssel. Az átalakítás során a pincében korszerű szellőzőgépházat alakítottak ki, amely a mai kor igényeinek megfelelően temperált levegővel oldja meg a nézőtér szellőztetését.

Közönségforgalmi terek

A meglévő kőburkolatok felújítása mellett a szőnyegpadlós terek belsőépítészek által tervezett egyedi, mutatós, ám a mai tűzvédelmi követelményeket is kielégítő szőnyegpadlót kaptak.

 

Közönségforgalmi vizesblokkok

A három szinten elhelyezkedő közönségforgalmi vizesblokkok teljesen megújultak az épület új arculatához illeszkedően.

 

Régi földszinti szellőzőgépház helyén női zenekari öltöző bővítése

A „rendezői balon” a korábbi szellőzőgépház helyén felszabaduló területen a női zenekari öltözőt bővítették. A megnövelt területen a zenekari létszámhoz (tehát mára jóval több női hangszeres művészhez) alkalmazkodó helyiséget alakítottak ki, saját vizesblokkal. Az átépítés során az összes válaszfalat elbontották, új válaszfalak készültek. A homlokzaton szellőzést és megvilágítást biztosító új ablakokat helyeztek el a korábbi szellőzőrácsok helyett.

Közönségforgalmi területen lévő nyílászárók lecserélése

A közönségforgalmi területen lévő tönkrement fa nyílászárókat korszerű, hőszigetelő üvegezésű alumínium ablakokra cserélték.

Főhomlokzat

A főhomlokzat életveszélyes állapotú kőburkolatát lebontották, majd rozsdamentes acél tartóelemekkel, a kőfelületek felújításával újra rakták.

A homlokzat kivilágított „ERKEL” felirattal és kivilágított reklám molinó felületekkel gazdagodott.

Egyéb műszaki munkálatok

• Szerkezeti kiváltások kialakítása a légtechnikai vezetékek és légtechnikai aknák számára a pinceszinten és földszinten
• Az épület tűzvédelmének erősítése érdekében teljesen új tűzjelző rendszer épült ki, a színpadnyílás fölötti fal tűzvédelmi burkolatot kapott, valamint további tűzgátló ajtókat építettek be.
• A színpad szellőzésének megoldása új szellőzőgépház kiépítésével (eddig tökéletesen hiányzott)
• Kültéri hűtőgép elhelyezése (a nézőtér-szellőztetés temperálásának biztosítására)
• A hűtőgépre néző ablakokat „akusztikai minősítésű”-re cserélték
• Régi kazánok helyett új kazánok beépítése
• Víz- és csatornahálózat teljes cseréje az egész épületben
• Az üzemi területen az öltözők vizes blokkjainak felújítása (vezetékek cseréje, burkolás, szaniterek cseréje)
• A szólista- és csoportos öltözők bővítése, a férőhelyek növelése.
• A szólista- és csoportos öltözők valamint üzemi öltözők új, egyedi bútorozása
• Festés-mázolás minden helyiségben
• Padlóburkolat csere minden helyiségben
• A külső homlokzat felújítása – vakolatjavítás, festés
• A szcenikai részre új világítási- és hangtechnikai eszközök beszerelése
• Díszlethúzók gépesítéséhez szükséges statikai megerősítés
• Informatikai hálózat felújítása – új hálózat kiépítése (korábbi 60 végpont helyett 170 végpont)

AZ ÉPÜLET RÖVID TÖRTÉNETE

/Józsa Anna/

Az épületet a Népopera Részvénytársaság építette fővárosi támogatással. A tervezés rendkívüli anyagi kötöttségekkel zajlott, hiszen a beruházás ötletgazdái egy olcsó, a „köznép” számára is megfizethető Népoperát kívánták megvalósítani. Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső építészekre nehéz feladat hárult: megbízóik olyan épületet vártak el tőlük, ami két-háromszor annyi nézőnek (megépült állapotában 3166) nyújthat szórakozási lehetőséget, mint az Operaház. Az építészeti megoldás nagyon sok kompromisszummal járt. A színpad alulméretezettsége (11×24 méter), a kiszolgáló üzemi területek elégtelen volta, a közönségforgalmi terek szűkössége, valamint a reprezentáció teljes hiánya már röviddel az épület átadása után nyilvánvalóvá vált.

Az első átépítés nem is váratott sokat magára. A Főváros Vágó László építészt bízta meg a Népoperából Városi Színházzá átnevezett épület módosításával. Munkáját Klunzinger Pál városi mérnök segítette a színháztermen kívüli területeken. Vágó a nézőtér rovására 4 méterrel növelte meg a színpadot egy előszínpad létrehozásával és a zenekari árok eltolásával, miközben átalakította a teljes színpadnyílást. Az átalakítás során a nézőszám 2600 főre csökkent.

Több kisebb-nagyobb beavatkozás után a következő jelentős átalakítás a jobbára csak a nézőteret érintő 1951-es átépítés volt. Ekkor alakult ki Kaufmann Oszkár tervei alapján a nézőtér mai formája. Jelentős akusztikai beavatkozásokat is végeztek dr. Tarnóczy Tamás akusztikus mérnök vezetésével. A nézőtéren fa hangvető beépítésével átépítették a proszcénium falat, kialakították a mai is meghatározó gipsz íves fal és mennyezet tagolást. Ugyancsak ekkor épült az üzemi-kiszolgáló területet bővíteni hivatott nagy belmagasságú, vasbetonvázas földszintes díszletraktár is az épület háta mögött.

1959-61-ben Kotsis Iván műegyetemi tanár vezette az átalakításokat. A főbejárati oldalon egy épülettraktust építettek a ház elé megnövelve ezzel az épület szűkös közönségforgalmi tereit. Ekkor született meg az I. emeleti büfé Bernáth Aurél freskóival, a ma is látható főhomlokzat és a mögöttes közönségforgalmi terek.

1987-ben az üzemi szárny korszerűsítése történt meg.

A tarthatatlan műszaki állapotok miatt 2008 óta az Erkel Színházban csak próbák folytak, előadásokat nem rendeztek.

Verdi200 – Vittorio Grigolo tenorgálája

2013. október 20.

 

 

Október 20-án a 200 éve született Giuseppe Verdi előtt tiszteleg az Erkel Színház,
az esti gála főszereplője napjaink egyik legnevesebb tenoristája: Vittorio Grigolo.

Az olasz énekes 2010-ben debütált a londoni Covent Gardenben, magyarországi bemutatkozásaként pedig az Erkel Színház hivatalos megnyitója előtt, a nemzetközi hírű operaénekeseket felvonultató legendás Erkel-színpadon elsőként léphet fel a külföldi vendégénekesek sorában.

Vittorio Grigolo tizenhárom esztendősen lépett először operaszínpadra a Tosca gyermekkarában, huszonkét évesen azonban a valaha volt legfiatalabb tenorként debütált a milánói Scalában. Néhány éven belül Riccardo Chailly, Lorin Maazel, Zubin Mehta, Riccardo Muti, Myung-Whun Chung, Gustavo Dudamel és Antonio Pappano vezénylelte előadásokban tűnt fel a világ színpadain. A mára számos díjjal és elismerő nemzetközi kritikákkal felvértezett tenor 24 operát tart repertoárján, többek között Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini, Gounod, Massenet, Offenbach, Bernstein és Rossini hangfajára íródott szerepeit. A két említett színpad mellett visszatérő vendég többek közt a New York-i Metropolitanben, a Washingtoni Nemzeti Operában, a berlini operában, és Zürichben. Budapest után Los Angeles, Párizs és Bécs színpadai várják.

A délutáni Verdi-emlékprogramok:

13 óra :           Verdi és Boito levelezése Mesterházi Máté válogatásában

(km.: Papp János és Ókovács Szilveszter)

14 óra :           Verdi: e-moll kvartett

(km.: Ecseki Anikó, Hargitai Dóra, Botos Veronika, Pólus László)

15 óra :           Verdi ritkaságáriák Fazekas Gergely válogatásában
(km.: Fodor Beatrix és Wiedemann Bernadett – ének, Rózsa Gábor – zongora)

16 óra :           Két öregkori csoda – Giuseppe Verdi: Falstaff és Richard Strauss: Capriccio
(szövegek és szólamok)

17 óra :           Verdi-dalok

(km.: Fodor Beatrix, Wiedemann Bernadett – ének, zongorán kísér: Rózsa Gábor)

18 óra :           A couleur locale Giuseppe Verdi műveiben

(Krasznai Gáspár előadása sok zenével fűszerezve)

OperaKaland az Erkel Színházban

 Az OperaKaland óriási sikerrel zárta május 2-án indult első szériáját. A Magyar Állami Operaház szándéka továbbra is az, hogy 2013 őszétől minden évben két hónapon át (döntően októberben és májusban) az újranyíló Erkel Színházába invitálja az összes első évfolyamos magyar gimnazistát és szakközépiskolást, hogy legalább egy fiatalkori élményt nyújtson az operaházi műfajokról – mindenkinek, anyagi körülménytől függetlenül.

A program kiemelt jelenőségét erősíti, hogy a megújult Erkel Színház november 7-i, hivatalos megnyitója előtt elsőként az OperaKalandban résztvevő diákok vehetik birtokba a teátrumot, amelynek terei immár a fiatal generációk elvárásaihoz is alkalmazkodnak.

A sorozat őszi szezonjában Kodály Zoltán Háry János című művét nézhetik meg a középiskolások. A huszonnégy előadást négy szereposztásban játsszák, olyan címszereplőkkel, mint Szegedi Csaba és Haja Zsolt, a további szerepekben ugyancsak a hazai operaélet vezető énekesei lépnek színre. Vidnyánszky Attila az Erkel Színházban most debütáló rendezését az eddigi regisztrációk alapján csaknem 25.000 diák fogja megtekinteni, országszerte 297 iskolából. A programra többek közt Nyíregyháza, Kecskemét, Hajdúszoboszló, Vásárosnamény, Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat és Szeged kilencedik osztályos tanulói érkeznek Budapestre.

A tavaszi szezonban A színigazgató, valamint a Mario és a varázsló című művekkel várják a középiskolásokat, a két sorozatban összesen 45 előadással.

A diákok előzetes felkészítéséről is gondoskodik az Operaház: zenepedagógus szakemberek által összeállított, hangzóanyaggal ellátott óravázlatot tesznek elérhetővé a programban résztvevő iskolák énektanárai számára.

OperaKaland 1.1 – Háry János: 2013. október 8-18.

OperaKaland 1.2 – A színigazgató / Mario és a varázsló: 2014. május 12-22.