Az ünnepélyes eskütételt a történelmi zászlók behozatala és a Himnusz eléneklése után tartották – amelyen a képviselők mellett jelen voltak korábbi közjogi méltóságok is -, ezután a köztársasági elnök aláírta az esküokmányt, majd fogadta a gratulációkat. Ennek során Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője átadott neki egy, a paksi atomerőmű-bővítésről szóló népszavazás mellett érvelő dokumentumot.
Az eskütételen az MSZP képviselői nem vettek részt.
Az ünnepség – az újválasztott elnök beszéde után – a Szózattal ért véget.
A parlament március 13-án döntött arról, hogy Áder János – a Fidesz-KDNP jelöltje – lesz az államfő újabb öt évig.
Áder az 1867-es kiegyezést ajánlotta a politikusok figyelmébe
Az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként.
Áder János az elmúlt hónapok politikai közbeszédéről szólva úgy fogalmazott: meggyőződése, “ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.”
Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, akkor az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, “amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez”. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a “haza üdve” lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették.
Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk. Óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, főként a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek.