Európa számára nem feltétlenül jó hír a projekt leállítása

Az európaiak számára nem feltétlenül jó hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, leáll a Déli Áramlat földgázvezeték építése – vélték szerdán a francia napilapok.

    A konzervatív Le Figaro kiemelte, hogy elsősorban Olaszország és Közép-Európa számára lett volna fontos a projekt, amelyet az Európai Bizottság akadályozott meg, mivel úgy ítélte meg, hogy az európai szabályokkal ellentétes, hogy a gáztermelők felügyelete alatt legyen a vezeték is. Ezenkívül a Krím elcsatolása fordította az európaiak egy jelentős részét a tervvel szemben – hangsúlyozta a lap.
Jérome Ferrier, a Nemzetközi Gázunió elnöke a lapnak adott interjúban úgy vélte, hogy az orosz döntésnek feltehetően több oka is van. Moszkva egyrészt be akarta bizonyítani Nyugat-Európának, hogy más piacok is léteznek számára, például Kína, amelyek nemcsak kiegészítik, hanem egyre inkább alternatívát jelentenek az európai kereslettel szemben. Ezenkívül Moszkva csökkenteni akarta a befektetéseit, miután a projektben részt vevő európai partnerei, az olasz ENI, a francia EDF és a német Wintershall fogyasztási perspektívái a döntés pillanatához képest egyre kevésbé biztatóak. A szakember szerint az sem kizárható, hogy a bejelentéssel Putyin fel kívánta oldani a nyár óta a kérdésben kialakult fagyos helyzetet az Európai Unió és a Gazprom között.
Ferrier szerint a Kijev és Moszkva közötti feszült helyzetben sokan tévesen próbálták elhitetni, hogy Európa boldogulhat az orosz gáz nélkül. “Nem szabad az orosz-ukrán feszültség jelentőségét lebecsülni, de amint tisztázódik a helyzet, meg fogjuk érteni, hogy a gázszállítási útvonalak jelentős stabilizációs tényezők Európa teljes egészére nézve” – tette hozzá a francia szakember. Szerinte az a tény, hogy Kína olyan léptékű gázszerződést írt alá Oroszországgal, ami Franciaország teljes éves fogyasztásának megfelelő, mutatja, hogy az ázsiai ország hisz a gázban, és középtávon csökkenteni akarja a szén arányát az elektromos energiaellátásban.
A baloldali Libération szerint a Déli Áramlat az első áldozata az ukrán válság miatt Moszkva ellen meghirdetett európai szankcióknak. A brüsszeli állásponton túl az Egyesült Államok, amely az energiafüggőségük ellenére arra akarja rábírni az európaiakat arra, hogy Moszkvával szemben Kijevet támogassák, Bulgáriára is nyomást gyakorolt a munkálatok leállítása érdekében, s a kormánykoalíció veresége és a jobboldal visszatérése a hatalomba megerősítette az amerikai álláspontot.
A lap arra emlékeztetett, hogy a Gazprom orosz gázóriás – amelyet monopóliumra való törekvéssel vádolt meg Brüsszel – az európai gázszükséglet harmadát elégíti ki, de bevételeinek gyakorlatilag a felét az európai gázszállítások biztosítják. “Ez a kölcsönös függőség korlátozza a Kreml urának mozgásterét. Putyin bejelentette az EU felé történő gázszállítások csökkentését, de az európai igény már novemberben negyedével csökkent. Ázsiai alternatívák hiányában ez a csökkentés, amelyet nem tud kompenzálni a Törökországba irányuló szállítások növelése, ahogy azt gondolja Putyin, azért sem megfelelő megoldás Oroszországnak, mert az olaj árához igazodó gázár csökken – hívta fel a figyelmet a lap.
A balliberális Le Monde a Déli Áramlat projektjének leállítása nem veszélyezteti Európa energiaellátásának biztonságát, amelynek fogyasztása összességében csak 15 százalékban függ Oroszországtól. A lap által megkérdezett szakértők szerint jelenleg nincs szükség új gázvezetékre, a meglévő útvonalak elegendők az orosz gáz eljuttatásához Európába, s a nyugati államok Norvégiából, Hollandiából és Algériából is el vannak látva gázzal.
Forrás:MTI