Évi 21 milliárd forint hitel kerülhet a gazdaságba a növekedési adóhitellel

Megközelítőleg 18 ezer vállalat vehetné igénybe az összesen 21 milliárd forintnyi hitelt a növekedési adóhitelprogram keretében – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A tanulmány szerint túlnyomórészt a KKV-szektor szereplői érintettek, de a legnagyobb hitelekhez az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek juthatnak majd.

A növekedési hitelprogramok sorába illeszkedik a legújabb tervezet, miszerint az adózás előtti eredményüket megötszöröző és legalább három éve átalakulás nélkül működő cégek a nyereségnövekedésre jutó adórészük befizetésére kétéves halasztott részletfizetést, azaz adóhitelt kérhetnek. „Az új hitelprogrammal – kormányzati szándék szerint – a dinamikusan fejlődő vállalatok komoly likviditási segítséget kaphatnak a további fejlődéshez. Érdemes ugyanakkor részletesebben megvizsgálni a program potenciális érintettjeit és mellékhatásait” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Először is fontos megnézni, hogy az ötszörös nyereségnövekedés mennyire általános jelenség. A 2012-es és 2013-as évek beszámolóadatait elemezve az derül ki, hogy mintegy 18 ezer vállalkozást érinthet a kérdés. A jogszabálytervezet egyik érdekes pontja, hogy nem tartalmaz megkötéseket sem az árbevétel oldaláról, sem az adózott eredmény minimumát tekintve. Ennélfogva egyes esetekben olyan nagyvállalatok is igénybe vehetik a hitelt, amelyek minimális eredménnyel működtek egyik évben, de azt sikerült megsokszorozniuk. A statisztikák szerint az érintett cégek 85 százaléka 100 millió forint alatti árbevételű, míg 1 százaléka egymilliárd forint feletti vállalkozás. Érdekes módon ezek a nagyvállalatok kaphatják meg a teljes kihelyezett adóhitel több mint 25 százalékát.

Kétség nem férhet hozzá, hogy egy adott időszakot vizsgálva az érintett cégek sikeresek, átlagban több mint nyolcszorosára növelték árbevételüket, összesített adóbefizetésük pedig tízszeresére növekedett egy év alatt. „Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a sikeres időszakot követően még az ilyen dinamikus cégek közül is közel minden harmincadik megszűnik egy éven belül. A 2012–2013-as adatok szerint a feltételeknek megfelelő cégek több mint 3 százalékát törölték 2014 végéig. Ha ezek a vállalkozások az adóhitelt hátrahagyva szűnnének meg, bevételkiesést eredményezhetne az államkincstárban” – mondja Tóth Tamás.

Jóllehet a vizsgált cégek árbevétele több mint nyolcszorosára emelkedett, összesített alkalmazotti létszámadatuk érdemben nem változott. „A gazdaság jelenlegi állapotában nehezen képzelhető el, hogy sok cég lenne képes megötszörözni nyereségét, és a reálgazdasági folyamatokból kiindulva viszonylag alacsony azoknak a cégeknek a száma, amelyek hosszú távon tudnak ilyen arányú növekedést kimutatni. Az érintett társaságok körét azonban érdemben növelheti, hogy az intézkedés hatására sokan dönthetnek úgy, hogy kimutatják könyveikben az eddig adóoptimalizációs céllal csökkentett (átcsoportosított) nyereséget. Ez rövid távon növelheti a költségvetési bevételkiesést, de hosszabb távon a gazdaság kifehéredését szolgálja” – mondja az Opten igazgatója.

Ágazati kitekintésben a kereskedelmi és tanácsadó cégek lehetnek a tervezet nyertesei. A tanácsadó vállalkozások körében különösen nagy lehet az intézkedés hatása, hiszen bár a cégek számát tekintve kisebb szektorról van szó, mégis – abszolút értékben – itt található szinte a legtöbb érintett. A tulajdonosi kört vizsgálva pedig az látszik, hogy hazai és külföldi érdekeltségű vállalkozások egyaránt haszonélvezői lehetnek az adóhitelnek, hiszen közel 900 külföldi érdekeltségű cég igényelhetne adóhitelt a korábbi évek adatai alapján.