Egy árván maradt, esendő kislány, egy velejéig gonosz mostoha, két kegyetlen mostohatestvér; meg galambok, borsó és lencse, elhagyott cipellő; végül öröm, boldogság és hercegi igazságszolgáltatás: ez a Grimm fivérek klasszikus Hamupipőkéje dióhéjban – a világ meseirodalmának egyik legnépszerűbb darabja. A Miskolci Nemzeti Színház előadása most egész más világot rajzol meg a jól ismert történeten keresztül.
Gimesi Dóra adaptációja a viktoriánus Angliába helyezi és új színekkel gazdagítja az alapművet – mondja Markó Róbert rendező. – Bár távoli korba került a mese, az igazsága megmarad. Két világrend csap itt össze: Hamupipőke, a fiúsan szertelen, szabadszellemű kamasz és a mostoha, a régi, klasszikus világrend hűséges őrzője. Tulajdonképpen egy kamaszlány és a szülei számos konfliktussal terhelt viszonyát láthatjuk a színpadon. Ez az előadás nagyon erősen szól a „jól szeretés problematikájáról”: gyakran azt gondoljuk, hogy mi tudjuk, mi a jó a másiknak, és ezt az utat igyekszünk ráerőltetni, ahelyett, hogy valóban nyitottak lennénk az ő gondolkodására is. Sok kérdést felvet ez a mese az elbizonytalanodás kapcsán is. Számos trauma, tragédia törheti meg az életutunkat: az apa elvesztése, a mostohaanya érkezése, a családi béke megbomlása… Hogyan menjünk tovább? Küzdelem, elengedés, új célok meghatározása – milyen stratégiát válasszunk? Bízok benne, hogy ezek a kérdések sokáig tudnak majd munkálkodni a nézőkben – ajánlja az előadást Markó Róbert.
A Hamupipőkét alakító Prohászka Fanni elárulta, már az olvasópróbán elvarázsolták őt a jelmezek és díszletek tervei, és maga az átirat is, ami megtartva a mese kedvességét és báját, mégis kihangsúlyozza az emberi igazságokat. – Nagyon sok mesei elemet, varázslatot az emberi döntések helyettesítenek Gimesi Dóra átiratában. Így sokkal inkább szól az emberről, a saját döntésekről, az útkeresésről – magyarázza a színművésznő. – A szerelmi szál is különlegesen szép ebben a történetben: Hamupipőke és a herceg sem találja a helyét az etikett által túlszabályozott világban, nem akarnak beállni a sorba, hanem fel akarják fedezni a világot a maguk módján. Így találnak végül egymásra, és születik meg bennük a szerelem, ami független a társadalmi rangoktól. Ez a szerelem az, ami Hamupipőkét is felszabadítja, és élni kezdi a saját életét együtt a szeretett férfival – mondja Prohászka Fanni.
Tizennégy évvel ezelőtt a Mostohát alakító Seres Ildikó maga is megrendezte a Hamupipőkét; ő a rokokó világába képzelte a Romhányi József-féle történetet. – Markó Róbert a viktoriánus korba helyezi. Izgalmas korszak ez, az ipari forradalom, a találmányok kora. Ez a Mostoha talán kevésbé elfogult lányaival, sok energiát fektet nevelésükbe, azt remélve, jövőjüket majd egy jó házasság biztosítja. Ő maga is új férjétől várja az anyagi biztonságot, akinek váratlan halála nem rázza meg különösebben. Kemény, törtető, céltudatos nő. Minden vágya, hogy királyi anyós lehessen – meséli a színművésznő. Seres Ildikó szerint már ebben a korban is megjelent a lázadás a szabálykövetés mellett. – A 19. század polgári feleségideálja az engedelmes, férjét tisztelő és kiszolgáló nő volt, aki nem túl okos, nem túl művelt, csak annyira, hogy a szalonokban ne kelljen szégyenkezni miatta. De a szoros fűzőkbe, krinolinba zárt nők között is egyre több volt a szabadgondolkodású, lázadó személyiség. A szabálykövetés talán biztonságosabb, de azt gondolom, az a normális, ha egy fiatal lázadó. Néha hátra kell lépni, és hagyni a fiatalokat, hogy megvívhassák saját csatáikat – részletezi. Hozzáteszi, ez a Hamupipőke kicsit más, mint ahogy eddig ismertük. – Vele nem csak egyszerűen megtörténnek a dolgok. Képes megfogalmazni a vágyait, érdekli a világ, döntéseket hoz, saját sorsát alakítja. Olyan példa, akivel könnyű és érdemes azonosulni – ajánlja az előadást Seres Ildikó.
Grimm testvérek-Gimesi Dóra:
Hamupipőke
HAMUPIPŐKE PROHÁSZKA FANNI
MOSTOHA, Apa új felesége SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
APA, Hamupipőke édesapja KINCSES KÁROLY
AMÁLIA, a Mostoha idősebbik lánya HORVÁTH ALEXANDRA
EMÍLIA, a Mostoha fiatalabbik lánya MÉSZÖLY ANNA
KIRÁLYFI, hamarosan király, név szerint Fülöp KOLLER KRISZTIÁN
LEOPOLD, a királyfi komornyikja KOKICS PÉTER
Díszlettervező: BOBOR ÁGNES
Jelmeztervező: PILINYI MÁRTA
Zene: TARR BERNADETT
Koreográfus: KOZMA ATTILA
Dramaturg: NAGY ORSOLYA
Korrepetítor: NAGY NÁNDOR
Ügyelő: VARGA RENÁTA
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Rendezőasszisztens: HADHÁZY ILDIKÓ
Rendező:
MARKÓ RÓBERT