A német megszállási emlékmű terve ellen tiltakozott az ötpárti ellenzéki szövetség a budapesti Szabadság téren szerda este. Elhangzott: ha győznek a választáson, nem valósul meg a szerintük történelemhamisító emlékmű.
Mesterházy Attila miniszterelnök jelölt kampánykörúton volt, a rendezvényen személyesen nem tudott részt venni, de írt egy levelet az ott megjelenteknek, amelyben megírta többek között azt,hogy nem a megszállás napján kezdődött, csak ezen a napon vett minden korábbinál nagyobb lendületet és nyert külső bátorítást a Magyarországi zsidóüldözés. A magyar hatóságok aktív közreműködésével zajlott a magyar zsidóság kifosztása, szervezett összegyűjtése és deportálása. A levelet Budai Bernadett olvasta fel az ott megjelenteknek.
A demonstráción a kormányváltó erők politikusai arról beszéltek: a tervezett szobor nem tesz különbséget bűnösök és áldozatok között, és azt a hamis látszatot kelti, hogy a magyarországi zsidók üldözése, deportálása kizárólag a náci Németország bűne volt. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Kerék-Bárczy Szabolcs, aki az V. kerületben képviselőjelölt, úgy fogalmazott: a mostani kormánypártok kérkednek hitükkel, de az istenhittel összeegyeztethetetlen a “gyalázatos emlékmű” felállítása. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke azt mondta: céljuk, hogy a Szabadság tér ne legyen Magyarország szégyenfoltja, de a tüntetés azt is jelzi, hogy nem kérnek “Orbán puha vagy félkemény diktatúrájából”, abból, hogy a kormány a nyilasok bűneit is megpróbálja a németekre fogni. Szerinte ez holokauszttagadással ér fel. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint ha Tarlós István főpolgármester “tisztességes ember lenne”, ő is eljött volna tüntetni a kormány tervei szerint május végére megvalósuló megszállási emlékmű ellen. Hangsúlyozta: azért is van szükség kormányváltásra, hogy ne álljon ott a szobor, ne gyalázzák meg az áldozatok és hozzátartozóik emlékét. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke beszédében saját családja történeteiből merített. Elmondta, hogy édesapja még csak 17 éves fiatalember volt, amikor a magyar állam, háborúba küldte. Megfelelő felszerelés és kiképzés nélkül. A szerencsének köszönhette, hogy a háborút túlélte, amerikai fogságba kerülve. Egyik nagyapjának, aki egyszerű paraszt gazda volt, a magyar állam elvette a lovát, lovas kocsiját, aztán elküldték őt is a hadsereggel. Mint mondta, a németek küldték a Don-kanyarba a magyar katonákat, munkaszolgálatra a magyar zsidókat. Ezt magyarok tették magyarok ellen – mondta, kiemelve, hogy a hetven évvel ezelőtti német megszállást jogfosztások és tragédiák sora előzte meg. Bírálta a Fideszt, amiért gesztusokat tesz a szélsőjobboldali szavazóknak. Szerinte a kormányoldal nem tudja megszelídíteni a radikálisokat, ellenkezőleg, gesztusaival hozzájárul a Jobbik erősödéséhez, és felszámolja a demokratikus pártok közötti konszenzust. Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért politikusa arról beszélt: Magyarországon mindenki tudja, hogy Radnóti Miklóst nem németek lőtték agyon, és a kormány nem használhatja a magyar állam és politikusok bűneit elrejtő paravánként a Szabadság térre tervezett emlékművet. Azt mondta: számára felfoghatatlan, hogy a jobboldal Márai Sándor helyett Nyirő Józsefet, Márton Áron püspök és az embermentő Sztehlo Gábor és Schlachta Margit helyett Prohászka Ottokárt magasztalja. Kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy véget érjen a megosztottság, és a német megszállás évfordulóján a bal- és a jobboldal közösen emlékezhessen – jelentette ki. Szelényi Zsuzsanna az Együtt – a Korszakváltók Pártja nevében arról beszélt: egyetlen népet sem gyengít az, ha szembenéz múltjával. Szerinte a kormány ehelyett “világbotrányt” okozva a sunnyogást választotta a megszállási emlékmű tervével, noha – folytatta – a magyar állam nem áldozat, hanem bűnrészes volt, ami azonban nem jelent kollektív bűnösséget. A fáklyás tüntetésen több százan vettek részt, a demonstrálók a Szabadság tér parkosított részének nagyjából egyharmadát töltötték meg. A tömegben a baloldali pártok több politikusa is ott volt.