Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
A közelmúltban megjelent „Rázós fénycsövek CE-papírral?” című cikk több kényes kérdést is feszegetett: van-e valóságos alapja a CE-tanúsítványon szereplő állításoknak? A bizonytalan eredetű távol-keleti termékek gyártóinak nyilatkozata a szabványoknak megfelelő minőségről alátámasztható-e jegyzőkönyvekkel? Az OGH Hírügynökség annak is utánajárt, mennyire megnyugtató valójában egy TÜV-tanúsítvány, mire érdemes odafigyelni a termék-összehasonlításoknál, hiszen a kérdéses ígéretek a megtérülést is megkérdőjelezik.
A világítástechnikai termékek piacán egyre izgalmasabbá válnak a LED-es világítótestek, amelyek igyekeznek egyre nagyobb teret nyerni maguknak a kereskedelmi, ipari és lakóingatlanok, valamint az irodaházak és szállodák piacán. A napokban a Samsung jelentette be éppen, hogy belép a magyarországi LED-es világítástechnika piacra. A dél-koreai gyártó energiatakarékos megoldásai már november második felétől elérhetők lesznek hazai piacon.
1 205 millió kWh megtakarítás évente csak háztartási szinten
Csak háztartási szinten napi mintegy három órás (átlagosan 2,7 órás) használat mellett évi 365 kWh áramot takaríthatunk meg, ha a hagyományos izzók helyett LED-égőkkel világítunk. Ez az összes magyar háztartásra kivetítve évente körülbelül 1 205 millió kWh megtakarítást jelent, és akkor még nem beszéltünk a kereskedelmi ingatlanok, plázák, irodák és ipari ingatlanok, no meg a szállodák kapcsán elérhető megtakarításról.
A minősítés nem egyenlő a minőséggel
Nem mindegy azonban, hogy a privát vagy üzleti jellegű világításkorszerűsítésnél milyen termékre váltunk. „Rengeteg olyan fénycső van forgalomban CE-tanúsítvánnyal, amelyek ráznak, a CE-papírt viszont soha nem a kereskedők adják. Azt mondják, hogyan is adhatnának, hiszen azt csak a gyártó adhat. A gyártó pedig valahol Távol-Keleten található, és gyakorlatilag elérhetetlen. A minősítő társaságoknál le lehet viszont ellenőrizni, hogy kinek mire van minősítése. Ennek során találkoztunk már LED-es világítástechnikai terméknél olyan TÜV-SÜD minősítéssel, amely csak játszóterekre és parképítésre lenne érvényes. Persze nem csak magyarországi jelenségről beszélünk: a távol-keleti példáknál maradva a VDE (német elektrotechnikai és elektronikai tanúsító szervezet) saját weboldalán hosszan taglalja a megtévesztő cégek listáját (akiknek többsége nem latin betűs)” – mondta el Nagy Zsolt, a Hungaro Lux Light Kft. ügyvezetője az OGH Hírügynökségnek.
Mit is takar valójában egy TÜV-tanúsítvány?
„Tanúsítani csak arra lehet egy világítótestet, amire van szabvány. Egy gyártó nem mondhatja azt, hogy ő a terméke fénytechnikai hatásfokára rendelkezik tanúsítvánínyal, mert erre egyszerűen nincs is szabvány” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Nem létezik olyan szabványi előírás sem például, hogy egy fénycsőnek minimum mekkora fényteljesítményt kell leadnia. Egy 58 W-os fénycső annyi fényt ad, amennyit csak „akar”, a kérdés, hogy az adott fényteljesítményre az adott ár mellett van-e kereslet.
A fenti példánál maradva jegyzőkönyvet lehet ugyan kérni a minősítő intézettől a fényteljesítményre, de az még attól nem tanúsítvány. A minősítő intézet megmér egy mintadarabot, és gyakorlatilag azt tanúsítja, hogy abban az egy esetben mit is mértek.
A gyártástechnológiai minőségbiztosítás merőben mást jelent. A TÜV ebben az esetben először is megnézi a gyártóhelyet. Ekkor nyilatkozik, hogy biztos abban, hogy a gyártó a bemutatott terméket le is tudja gyártani (ha akarja). Azt, hogy a jövőben tényleg akar-e a gyártó ilyen terméket előállítani, azt persze a minősítő intézet sem tudja, de a képességet mindenképpen igazolja. A minősítés pedig alapvetően két lépcsős: (1) az intézet igazolja, hogy a gyártó egyszer le tudta már gyártani a bemutatott terméket (2) tanúsítja továbbá, hogy a gyártó megfelel annak a rendszernek, amelynek keretében a jövőben képes lesz előállítani a terméket – idézte fel tapasztalatait a közelmúltban német piacra is belépő, 100%-ban magyar fejlesztésű LED-es ipari és közvilágítási rendszereket gyártó cég ügyvezetője, Nagy Zsolt.
Almát (villany)körtével?
A minősítési eljárás a termékek árára és versenyképességére is visszahat. Nagy nevű gyártók gyakorlatában is megfigyelhetőek „lazaságok”. Amikor például egy egyszerű érintésvédelmi (IP) tanúsítványt kérnek, néhány százezer forintos költségbefektetéssel már tanúsíthatják is a vevők felé, hogy jó a termékük. Azaz máris van TÜV-tanúsítványa a lámpatestnek. Ez az IP-védettség fontos szempont ugyan egy világítótest esetében élet- és vagyonvédelmi szempontból, de nem áll a vevő rendelkezésére tanúsítvány a felvett hatásos teljesítményről (NC), a hálózati zavar szabványosságáról, melyek egy beruházás megtérülését alapjaiban változtathatják meg.
Összehasonlításként saját minősítési procedúrájuk kapcsán Nagy Zsolt az OGH Hírügynökségnek elmondta, több mint 5 millió forint volt az általuk fejlesztett magyar LED-es lámpacsalád TÜV-bevizsgálása. A német piacra való belépéskor újabb 15.000 eurót, azaz közel 4,5 millió forintot kell fizetniük a termékük bevizsgálásért a VDE-nek.
Kérdéses ígéretek, kérdéses megtérülés
A világítástechnikai szakértő azzal zárja elemzését, hogy bár versenyképességi szempontból az alacsonyabb ár sok esetben önmagában döntő tényező lehet, de ha nem áll a vevő rendelkezésére tanúsítvány a fentebb említett tényezőkről (azaz például a felvett hatásos teljesítményről, a hálózati zavar szabványosságáról) az egy beruházás megtérülését alapjaiban kérdőjelezheti meg. Ezen tanúsítványok megléte nélkül pedig megkérdőjelezhető a gyártó illetve a kereskedő komolysága, különösen azért, mert azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a terméke rendelkezik megfelelő minőségi tanúsítvánnyal.
