Világhírű rendező, Stefano Poda állítja színpadra Verdi Otellóját, az Operaház első nagytermi premierjét az évadban. A Erkelben ismét magyarországi bemutatót tartanak: a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben kerül színre Wagner A szerelmi tilalom című vígoperája, a Gördülő Opera sorozat pedig első ízben Szegeden viszi közönség elé a Figaro 2.0 című előadást, a közismert Mozart-opera modern változatát.
Fotó: Dóka Attila, Juhász Melinda
Szeptember 26-án Verdi Otellójával mutatkozik be Magyarországon Stefano Poda, a világhírű olasz rendező. Nagyszabású, látványos bemutatói közül a BBC Music Magazine az elmúlt két évtized legfontosabb operaprodukciói közé sorolta a Thaïs torinói színrevitelét, emellett azonban rendre méltató cikkekkel illeti a nemzetközi kritika.
Előadásainak különlegessége, hogy a rendezés mellett egy személyben felel a díszletekért, a jelmezekért, a fényekért és a koreográfiáért is. „Engem csupán két dimenzió érdekel az operában: amit látok és amit hallok – vallja. – Az előbbi az én felelősségem, az utóbbi a karmesteré.” A budapesti Otello-bemutatót dirigensként és betanító karmesterként Pinchas Steinberg jegyzi. A nemzetközi hírnevű muzsikusnak ez immár a második bemutatója a Magyar Állami Operaházban. Ezúttal olyan művészekkel működik együtt, mint a Desdemonát éneklő Létay Kiss Gabriella, a Jagót megszemélyesítő Kálmándi Mihály, és a mexikói származású címszereplő, Rafael Rojas. A legrégibb történeteket is mai köntösbe burkoló Stefano Poda a bemutató előtt kiemelte: „Nem szimbólumokat használok a színpadon, hiszen ezek az erős jelzések nem feleltethetők meg egy az egyben valami másnak, pusztán a ráció felől sosem lehet megmagyarázni a jelentésüket. Inkább kiindulópontként tekintek rájuk, amelyek segítségével a néző képessé válik újabb és újabb egyéni felfedezésekre.”
Bizonyára ugyancsak hatalmas felfedezés lesz a közönség számára Wagner vígoperája, A szerelmi tilalom, a mű ugyanis még sosem járt magyar operaszínpadon. Az Erkel Színházban Szabó Máté rendezésében, a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben kerül színre a darab, amely a szerző első operájaként az ősbemutatón megbukott – a színfalak mögött a tenort még meg is verték szerelemféltésből… A ritkán játszott művet még a Wagner-szentélyként ismert játszóhelyen, Bayreuthban is csak két éve, a szerző születési évfordulóján mutatták be. A magyarországi premier – akárcsak az Otello – erősen kötődik az Opera Shakespeare-évadához, Richard Wagner első darabjának librettója ugyanis Shakespeare Szeget szeggel című drámája alapján készült, amelyben egy erkölcscsősz zsarnok ütközik össze Palermo népével. A középpontban egy álszent német kormányzó áll, akinek eltökélt célja megzabolázni a szicíliai erkölcsöket. Egy apácanövendék veszi fel a harcot a helytartóval s megszorításaival, az általános felfordulásnak pedig egy fékevesztett karnevál után a király visszatérése vet véget. A téma az elfojtott vágyak kritikája komikus látószögben. S hogy a testi szerelem felsőbbrendűségét hirdető opuszt hogyan állítja színpadra Szabó Máté 2015-ben? „…a 20-as, 30-as évekbeli New Yorkhoz kísértetiesen hasonló metropoliszba sűrítjük a történetet. A szesztilalom korszaka nagyon jó párhuzamot von a darab cselekményével, ugyanakkor mégsem lesz egy az egyben reális a tér.” A produkció dirigense a szerzőként is sikeres Selmeczi György lesz, díszlettervezője Cziegler Balázs, jelmeztervező: Tihanyi Ildikó. A librettót Csákovics Lajos fordította.
A két bázisszínház után a vidéki publikum előtt mutatkozik be a Figaro házassága újragondolt változata, a Figaro 2.0 című előadás, Hábetler András operaénekes és rendező tálalásában, aki így nyilatkozik a darabról: „Ami a könnyűzenében John Lennon és Paul McCartney, a musicalben Lloyd Webber és Tim Rice, az az operában Mozart és Lorenzo da Ponte. A tökéletes szerzőpáros. Kettejük találkozásának eredménye a zseniális Figaro. Ennek szereplői nem legyőzhetetlen hősök vagy félistenek, hanem a gróf, a grófné, a szobalány, az inas, a kertész… Katartikus élmény, ha egy műalkotásban magunkra ismerünk – a produkció megmutatja, hogy ez operaszínpadon is lehetséges. A Figaro házassága rólunk szól, a mindennapi játszmáinkról, melyeket az élet minden területén – a munkahelyünkön, a családunkban – ma is játszunk.” Az előadás érdekessége, hogy a mába transzportált vígoperát Köteles Géza modern hangszerelésében egy hatszemélyes, különleges összeállítású zenekar kíséri. A Gördülő Opera sorozat október 19-én kezdi meg harmadik évadát a Szegedi Nemzeti Színházban. November 23-án Kecskemétre látogat a produkció.
A 26-i operaházi évadkezdés, az Otello-bemutatót körbefonva, hatalmas szabadtéri Évadnyitánnyal indul. Szombaton 14 órától ismét látható a Szfinx-teraszon a Bolondokháza, 16 órától A telefon című előadás, majd 17 órától hivatalosan is kezdetét veszi a 2015/2016-os operaszezon. Az első előadás előtt ismét elfoglalják az épületet a művészek, akik ezúttal veterán autókkal érkeznek, az évad repertoárján lévő operák híres szereplőinek jelmezeiben. Az Andrássy úton kialakított 1200 fős nézőtérről ismét követhető kivetítőn az első bemutató, az Otello, amelynek szünetében a Magyar Nemzeti Balett művészeinek tánc show-ja látható a nagyszínpadon. A shakespeare-i dráma ihlette Reflexiók című előadást az Opera balettkarának művészei: Starostina Kristina, Gould Danielle és Kekalo Iurii koreografálták. Az Otello után Gábor Éva Mária, Pál Gábor, Loránt Demeter és Nagy Gábor tervei alapján ismét különleges videóinstallációk díszítik a Magyar Állami Operaház épületét, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének együttműködésével. További partnerek: Terézváros Önkormányzata és a Magyar Veteránjárművesek Szövetsége. A szabadtéri Évadnyitány kezdetén köszöntő beszédet mond Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.