A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A betanított munkát végzők esetében 23, míg a szakmunkások esetében 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest. A felsőbb kategóriákban ugyanakkor továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 második negyedéve óta mindössze 3,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt az adott cégektől kilépők aránya ebben a kategóriában 12-ről 17 százalékra ugrott.
A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (+12,0%) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (+22,3%) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.
„A fizikai órabérek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.”
A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.
„Adataink szerint a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Úgy tűnik, ennek jelentős hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.”
A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.