Guillermo Kahlo a világ talán legtöbbször fényképezett művésze, Frida Kahlo édesapja. Maga is fotográfus volt, akinek munkásságát a nemzetközi fotóművészeti színtér nagyra értékeli, itthon ugyanakkor még kevéssé ismerik. Kiállításunk az ő különleges felvételeiből válogat. Időutazás Mexikóba: az 1900-as évek első három évtizedében készült fényképek izgalmas pillanatképek az ország gazdag, többféle kultúrából és tradícióból táplálkozó, sok évszázados építészeti örökségéről, illetve az elmúlt századelőn felívelő monumentális mexikói építkezésekről. Számtalan fotó megszületésének részese volt Frida is, a 20. század emblematikus festőnője, akinek művészetére formáló hatással volt édesapja fényképészműhelyének és sötétkamrájának titokzatos világa, a laborálás rejtélyei, Guillermo látványkomponálási módja, képi sűrítő és absztrakciós praxisa, néhány közös országjáró utazásuk élménye, apa és lánya egymást segítő, bensőséges kapcsolata. Frida országa nem pusztán Mexikó, hanem a sokrétű apai örökség is.
Guillermo Kahlo kora kiemelkedő építészeti fotográfusa volt. Felvételeiből elénk tárulnak Mexikó történeti múltjának katolikus templomai és kolostorai, modern középületei és ipari létesítményei. És talán az ő kamerája rögzítette legérzékenyebben Frida arcát, arcait.
Tárlatunk a tekintélyes mexikói Ricardo B. Salinas Pliego Collection egyedülálló Kahlo-fotóanyagából merített, s ezt a képegyüttest gazdagítottuk a dédunoka, Cristina Kahlo és a Schirmer/Mosel Verlag jóvoltából Guillermo Kahlo önarcképeivel, illetve Fridáról készített portréival.
A tárlat a Mexikói Nagykövetség közreműködésével, az Arte & Cultura Grupo Salinas támogatásával jött létre. A közel 70 képből álló kiállítást a Mexikói Nagykövetség és a Műcsarnok által közösen szervezett társművészeti programok kísérik, melyek többek között feltárják a különleges kapcsolódási pontokat Guillermo Kahlo művészete és a TÉR /// ERŐ | II. Építészeti Nemzeti Szalon között.