Ha az ellenzéki pártokon múlna a magyar családok idén sem léphetnének előre

A Fidesz és a KDNP szerint az ellenzéki pártok már többször bizonyítékát adták annak, hogy a magyar családok rájuk nem számíthatnak, és ha rajtuk múlna, idén sem léphetnének előre.

    Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, hogy az ellenzéki pártok – az MSZP-től kezdve Gyurcsányon át a Jobbikig – nem szavazták meg a 2017-es adótörvényeknél a kétgyermekesek családi kedvezményének bővítését.
    A képviselő a kormánypártok véleményét tolmácsolva kitért arra is: Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzásuk idején eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, és csökkentették azt a három- és többgyermekes családoknál. Emellett a fizetéseket dupla ekkora személyi jövedelemadóval sújtották. Hozzátette: a baloldal kezdettől fogva támadja a családi adórendszert, ha rajtuk múlna eltörölnék azt, ami adóemelést és megszorítást eredményezne.
    Ezzel szemben a Fidesz és a KDNP célja, hogy több pénz maradjon a családoknál, és ennek legfontosabb, leghatékonyabb eszköze az adócsökkentés.
    Hollik István felidézte azt is, hogy 2010-ben vezették be ismét, egyik első intézkedésként a családi adókedvezmény rendszerét, de ezt akkor sem a Jobbik, sem a szocialisták nem szavazták meg.
    Kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény 2011-16 között 1300 milliárdot hagyott a magyar családoknál, s kormány évről évre bővíti a rendszert. Utalt arra, hogy a KDNP kezdeményezésére lépett életbe 2014-ben a kiskeresetűek adócsökkentése, s ezzel a legalacsonyabb jövedelmű 120 ezer családnak gyakorlatilag zsebében marad a bruttó fizetése. Megjegyezte: 2015-19 között megduplázzák a kétgyermekesek adókedvezményét, s ennek részeként januártól havi 30 ezer forint jár két gyermek után, s ez több mint 350 ezer családot érint.
    Kérdésre válaszolva Németh Szilárd fideszes képviselő civil szervezetekre vonatkozó felvetéséről elmondta: Magyarországon közel 56 ezer civil szervezet van, s ők a polgárosodás nagyon fontos értékmérői. A valódi civil szervezeteknek a kormány minden támogatást megad, ennek összege évről-évre bővül a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül – rögzítette.
    Ugyanakkor vannak olyan civil szervezetek, amelyek bár így regisztrálják magukat, de elsősorban politikai céljaik vannak. Az ilyen “álcivil szervezetek”, ha közpénzt nem is kaphatnak, de korrumpálhatók – vélte, hozzátéve: ezért indokolt lehet egy olyan javaslat, hogy a szervezetek vezetői vagyonnyilatkozatot tegyenek, ebben semmilyen jogállamot megcsúfoló, diktatórikus elemet nem lát. A formanyomtatvány várhatóan ugyanolyan lesz, mint a képviselők, államtitkárok esetében.
    A szabályozás minden civil szervezetre vonatkozna – mondta arra a felvetésre, hogy a Civil Összefogás Fórumra is érvényes lenne-e. A CÖF egy civil szervezet, amely hangot ad Magyarországgal összefüggő véleményének, ugyanakkor nem külföldről finanszírozzák – mutatott rá.
    A TASZ is elismerte, a kezdeményezés legitim cél lehet – mondta Hollik István.
    Szerinte vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket. Így létüknek nem sok értelmük van, s természetes reakció, hogy szigorúbb szabályozás alá kell vonni őket – közölte.
    Példaként hozta Izraelt, ahol olyan szabályozásról folyik vita, hogy annak a szervezetnek, amely bevételének 50 , vagy több százalékát külföldről kapja, ezt nyilvánosságra kellene hoznia. Sőt vezetőiknek minden olyan tárgyalásáról be kellene számolniuk, amikor külföldi választott tisztviselővel tárgyaltak vagy találkoztak.
    A körmendi menekülttáborról szóló hírekre úgy reagált: Magyarország minden hazai és nemzetközi jogszabályt betart, ami a menekülttáborokra vonatkozik.

Forrás:MTI