Heisler: ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra

Az ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra: gyermekeink mosolyára, szeretteink kedves mozdulataira, az idősek bölcsességére – emelte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke hétfőn a budai Várban, ahol meggyújtották a második hanukagyertyát.

Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Jákov Hadasz-Handelszman kijelölt izraeli nagykövet meggyújtja a második hanukagyertyát a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka második estéjén, a Budavári Önkormányzat és a Mazsihisz ünnepségén, a hanukián, a kilencágú gyertyatartón a budai Várban, az eltemetett zsinagóga emléktáblájánál 2019. december 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt

    Heisler András hozzátette: ezeket a csodákat észrevenni segít a hanuka ünnepe.
    Az I. kerületi önkormányzat és a Mazsihisz által közösen szervezett gyertyagyújtáson Karácsony Gergely főpolgárester arról beszélt: a hanuka, a fények ünnepe, a nyolc napon át égő olaj csodája emlékeztessen bennünket arra, hogy a világosság mindig legyőzi a sötétséget.
    Elmondta: a hanuka, a makkabeus hősök emlékünnepe arra emlékeztet bennünket, hogy erős hittel egy kis csoport is nagy változásokra képes a világban és arra, hogy akkor is, amikor úgy érezzük, erőnk elfogy, hitünk az, amely mindig mellettünk áll. Izrael és a zsidóság története bizonyíték arra, hogy egy kis nép a legnagyobb változásokat képes elérni, ha erős a hite és ha összefog – tette hozzá.
    Karácsony Gergely azt mondta: hanuka ünnepén hálát adunk a rengeteg csodáért, amelyek velünk, családunkkal vagy a közösségünkkel történtek. A csodák közül a legfontosabb és a legjelentősebb a szabadságunk – mondta a főpolgármester, megjegyezve, hogy vallástól függetlenül valamennyi nemzet értheti a hanuka lényegét.
    Szólt arról is, hogy zsidók és magyarok múltja, történelme egybeforrt, és el kell végezni az emlékezés nemes és szükséges munkáját. A közös és gazdag múltat sokszor fájdalmas sebek is terhelik. Az őszinte szembenézés pedig elengedhetetlen, hogy a történelemből tanulni tudjunk – mondta Karácsony Gergely, majd úgy fogalmazott: ez a szembenézés pedig annak kimondását teszi elengedhetetlenné, hogy “a vészkorszak a magyar nemzeti történelmi tragédiánk”. Velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el.
    Kiemelte: hitünkből, demokratikus meggyőződésünkből fakadóan le kell győznünk a közönyösséget. Egymás felé fordulva kell világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés és az összetartozás. Továbbá, hogy a különbözőségeinek nem gyengítik, hanem erősítik a közösségünket.
    Budapestnek olyan helynek kell lennie, ahol békében és biztonságban élnek zsidók és nem zsidók, magyarok – mondta Karácsony Gergely.
    V. Naszályi Márta (Párbeszéd) kerületi polgármester beszédében bejelentette, a közeljövőben megvizsgálják a budai Várban található eltemetett zsinagóga feltárásának lehetőségét. Szeretnék azt megmutatni, mert “a közös örökségünk talaján lehet csak igazán új utakat találni a közös ünneplésben, amely a közösséget megteremti”.
    Azt mondta, számára a hanuka ünnepe azt jelenti, hogy amikor szükség van rá, van elég kegyelem.
    Jákov Hadasz-Handelszman kijelölt izraeli nagykövet elmondta, hogy a zsidó történelem lényegét megtaláljuk a hanukában, azt, hogy összefogással és csodával sikerült megmenteni a zsidó népet. Kiemelte azt is, hogy az egyik legnagyobb csodának számít az, hogy létre tudták hozni független államukat, és az, hogy a majdnem nyolcvan évvel ezelőtt történtek után a zsidóság lábra tudott állni Európában.
    Az ünnepségen Radnóti Zoltán neológ főrabbi mondott tanítást, amelyben azt hangsúlyozta: nincsen Európának, Magyarországnak közösebb ünnepe, mint a hanuka, mert ez az ünnep az egy istenhit ünnepe. Mindannyian felavattuk a jeruzsálemi szentélyt, és bár különbözőek vagyunk, az értékeink közösek: az, hogy nyugalomban tudjunk közösen tenni egy még jobb világért – mondta.
    A gyertyagyújtás eredetileg az elveszett zsinagóga emléktáblájánál tartották volna, de a viharos szél miatt a közeli Babits Mihály közben tartották meg, amely teljesen megtelt az ünneplőkkel.
    A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom időszámítás előtt 165-ben történt visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek.
    Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot.
    A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.
    A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd a következő estéken újabb egy lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó “szolgagyertyának”.

Forrás: MTI