Horváth Gábor Miklós, az Új Nyugat Irodalmi Kör egyik alapító tagja. 2013. 07. 25-én a Tabán Moziban Cserna Antal előadásában, Benkő László zenei aláfestésével hallhattuk egy részletet Horváth Gábor Miklós- Eltűntek nyomában című siratójából, melyben az író édesanyjára emlékezett.
“Mindent elfelejtett, a szavakat is, amelyekkel a fájdalmát megfogalmazhatta volna. Napok óta temetőkben bolyongott. A rokonok, ismerősök, híres emberek sírjai előtt megállt. Bámulta a születési és a halálozási évszámokat, mintha kivétel nélkül megszerette volna jegyezni mindet. Hosszú percekig merengett egy-egy sírfeliraton. Arra gondolt, hogy ővé lesz a legfrappánsabb sírvers, ami valaha megszületett. Legnagyobb csodálkozására azt tudta csak ismételgetni, hogy -összeestem holtan, kinek jó, hogy voltam. Amikor már erre a ritmusra kezdte szedni a lábát, ijedten leült egy hatalmas síremlék elé betonozott korhadt fapadra….”