Húsz év után újra Az ember tragédiája Miskolcon!

Az idei évad kiemelt bemutatója Madách Imre drámai költeménye Miskolcon. A „nagy mű” bemutatásának apropót ad az is, hogy 1956-ban a Miskolci Nemzeti Színházban ezt a darabot próbálták, de az akkori hatalom nem engedte bemutatni Az ember tragédiáját. Most, 60 év elmúltával méltón emlékezhet meg a teátrum a forradalomról ezzel a darabbal.

Húsz éve nem láthatta a közönség a Nagyszínházban Az ember tragédiáját. Idén, az 1956-os forradalmon és szabadságharc emléke előtt is tisztelegve újra műsorra tűzi nemzeti drámánkat a Miskolci Nemzeti Színház. A premier október 7-én lesz. Keszég László rendező felhívta a figyelmet arra, hogy Az ember tragédiája kivételes mű a magyar drámairodalomban, hiszen nincs ezen kívül másik misztériumjáték.  – A fő célunk, hogy olyan előadást hozzunk létre, amit nem kötelességből néz meg a közönség, nem azért, hogy ezt a jelentős művet is kipipálhassák a listájukon, hanem valóban eljussanak a nézőkhöz – első hallásra – a versekben kifejtett gondolatok – mondta a rendező. – Ari-Nagy Barbara dramaturggal rengeteget dolgoztunk a szövegen. Az eredeti szöveget meghúztuk, de nem írtunk bele, minden egyes szó a szerzőé.

– Sokan értelmezik novellák füzéreként a Tragédiát, és sok külön színdarabként adják elő, szüneteket tartva, míg a helyszín és a díszlet változik. A mi változatunk lényege, hogy két türelmetlen, tudásvágyó fiatalt – Ádámot és Évát – Lucifer, a mester végigvezeti egy hosszú úton, amelynek minden állomásán tanulnak valamit – mondta Keszég László – Mi összekötöttük a 15 színt, és egyetlen kristálytiszta sztorivá formáltuk, hiszen Az ember tragédiája egy nagyon pontos logikával működő „fejlődésregény”.

– Ez az előadás aktív részvételt kíván a nézőtől is. Ez nem az a fajta színház, ahol a székben hátradőlve pihen a közönség, ezt akarni kell megérteni. De ha az ember veszi erre a fáradságot, akkor nagyon sokat kap. Olyan fontos bölcseletek tárháza nyílik meg előttük, amelyből életstratégiát is tanulunk – hangsúlyozta.

Ádámot, a tudásvágyó embert Simon Zoltán formálja meg. – Rendkívül sokrétű karakter, ezért nagyon izgalmas szerep – mesélte a színművész. – Szinte minden színben más alakban jelenik meg, de közben megmarad Ádámnak, a mindenkori embernek, akivel a nézők azonosulni tudnak, és rajta keresztül ők is megtapasztalhatják a hibákat, a csalódásokat, de a kíváncsiságot, a hitet és tanulságokat is. A történelmi színekben fáraóként, csillagászként vagy forradalmármálként mindig nagyon hisz abban az eszmében, amit képvisel, mindig nagyot csalódik, de újra feláll, minden alkalommal, és megy tovább az úton. Nagyon erős és szélsőséges váltásokat látunk rendkívül gazdag tartalommal és gondolatisággal megtöltve – tette hozzá.

– Azt hiszem, a legfontosabb üzenet, amit a közönség hazavihet majd a darab után, az a mondat, amit Ádám megfogalmaz az Űr-képben: „az ember célja a küzdés maga”. Nem az elért cél, az eredmény a fontos, hanem az út, ami buktatókkal teli, de mégis előre kell menni és felállni a nagy pofonok után – mondta Simon Zoltán. – Én magam is sokat tanulok ebből a darabból az emberi viszonyokról, a férfi-nő kapcsolatról vagy épp a hatalomhoz való hozzáállásról, hiszen a mindennapos küzdelmeink vannak megfogalmazva ebben a műben.

Prohászka Fanni, aki Évát alakítja a Tragédiában, elárulta, hogy amikor a középiskolában találkozott ezzel a művel, nem tudott igazán elmélyülni benne. – Most óriási élmény volt ráébredni, hogy milyen hihetetlenül gazdag anyag. Sokszor érzem úgy, hogy a szereplők szócsövei az író által megfogalmazott szép és magvas gondolatoknak – tette hozzá a színésznő.

A karakterformálással kapcsolatban elmondta: fontos, hogy élesen elváljanak azok az alakok, amelyekben Éva újra és újra megjelenik, de mégis felismerhető legyen bennük az örök nő. – Azt hiszem, ez a kapocs a különböző színekben, maga a szerelem motívuma. Ádám és Éva találkozása a történelmi korszakokon át mindig egy különleges pillanat; Egy furcsa, földön túli, déjà vu érzés, ami a nagy szerelmeknek is sajátja: olyankor lehet olyan érzésünk, mintha előző életünkben már találkoztunk volna a másikkal – fogalmazott Prohászka Fanni.

Lucifer szerepében Görög Lászlót láthatja a közönség. A szerepről úgy nyilatkozott, Lucifer maga az állandó kétkedés. Ádám utazásában ő a legnagyobb segítség az önmegismerés felé.

A színművész elmondta, már diákként nagyon tetszett neki a szöveg. – Amikor a Madách Imre Gimnázium, ahová jártam, 100 éves alapítását ünnepelte, a drámatagozatos osztály az Erkel Színházban előadta a Londoni színt – mesélte Görög László, aki így nem először áll színpadon ebben a műben. – Azóta a Tragédiával kapcsolatos élmények csak felmérhetetlenül gazdagodtak bennem. Ez a mű rendkívül sokrétű és izgalmas. Ez adja a nehézségét és a nagyszerűségét is. Mindezt pedig egy jó 150 évvel ezelőtti nyelvezettel, ami a mai fülnek néhol szinte felfoghatatlan. Ez egy csodálatos anyag, és nagyon szeretjük –tette hozzá.

Madách Imre

Az ember tragédiája

nemzeti drámai költemény

rendező: Keszég László

Madách Imre a Tragédia megírásakor harmincas évei közepén járt. Ekkor túl volt már néhány szenvedélyes szerelmen és komoly betegségen, apja halálán, megélte a ’48-as forradalmat és az ezt követő megtorlást, volt börtönben, született gyermeke és elvált a feleségétől. A Tragédia, amelynek első változatát a vizsgálati fogságban vetette papírra, „nagy mű”, világszínvonalú filozofikus költemény, rettegett érettségi tétel. De ott van benne a mindenki számára ismerős, közép-európai emberi tapasztalat is, életről és halálról, szerelemről és kiábrándulásról, reményről és reménytelenségről. Ettől dráma, és ettől izgalmas mű bárkinek, aki csak egyszer is feltette magának a kérdést: mire való az élet? És hogyan éljem a sajátomat?

Pontosan húsz év után tűzi újra műsorára a Tragédiát a Miskolci Nemzeti Színház. Az Istennek ellenszegülő Lucifer és a Paradicsomból kiűzött Ádám és Éva korokon és kultúrákon átívelő utazása izgalmas feladvány az alkotók, megrendítő élmény a nézők számára.

Madách Imre:

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

drámai költemény

 

 

 

 

Ádám                                                           SIMON ZOLTÁN   

Éva                                                               PROHÁSZKA FANNI       

Lucifer                                                         GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas

 

                                                                                

RÓZSA KRISZTIÁN                     

FECZESIN KRISTÓF                   

KEREKES VALÉRIA                   

KINCSES KÁROLY                      

MOLNÁR ANNA                           

MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS      

SALAT LEHEL                              

SIMONFI ADRIENN                     

SOMHEGYI GYÖRGY

SZATMÁRI GYÖRGY                 

SZIRBIK BERNADETT               

VARGA ANDREA                         

 

 

                                                                     

 

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház énekkara

 

Díszlettervező:          ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas

Jelmeztervező:          SZŰCS EDIT

Dramaturg:               ARI-NAGY BARBARA

Zene:                          ZSÁGER-VARGA ÁKOS

Mozgás:                     GERGYE KRISZTIÁN

Vetítés:                      HAJDUFI PÉTER

Világítástervező:       KRAMCSÁK JÁNOS

Ügyelő:                      GAZDÓF DÁNIEL

Súgó:                         BÍRÓ KLÁRA

Rendezőasszisztens:             EGYÜD TÜNDE, RADNAI ERIKA

                                                                                

Rendező:

KESZÉG LÁSZLÓ

 

Bemutató előadás:   2016. október 7. – Nagyszínház