Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman, a naponta több mint 17 ezer munkavállalót foglalkoztató munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.
- Kik vehetik igénybe és kik igényelhetik a támogatást?
- A szabályozás[1] 2020. április 16. óta teszi lehetővé a legalább 6 hónapja működő vállalkozásoknak, hogy bértámogatást igényeljenek a legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) foglalkoztatott dolgozóikra, akikkel már 2020. március 11-én jogviszonyban álltak. A kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan 2020. április 29-től lehet a támogatást igénybe venni egy módosító rendelet alapján[2]. Az intézkedés keretében így egyaránt igényelhető bértámogatás az egy telephelyen dolgozó állandó és a kölcsönzött munkavállalók számára is. „A támogatás akkor igényelhető, ha az igénylő munkahelymegtartási kötelezettséget vállal és 3+1 hónapig biztosan nem bocsátja el az adott dolgozót. A bértámogatást a kölcsönzött munkavállalókra a munkaerő-kölcsönző vállalat igényelheti a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönző cég, a kölcsönvevő vállalat saját állományú munkavállalóival kapcsolatos kérelmeket is benyújthatja a hivatalhoz, ezzel is tehermentesítve az adott céget az adminisztráció terhei alól” – mondta el Juhász Csongor a Prohuman ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a munkaerő-kölcsönzők a teljes folyamat adminisztrációját átvállalhatják a megbízó cégtől, beleértve a teljes igénylési folyamatot, a benyújtást, az egyeztetést, kapcsolattartást a hatósággal és a munkaidő-lejelentést is.
- Mennyi időre igényelhető a támogatás? Mennyit kap és hogyan a munkavállaló?
A munkavállaló kieső alapbérére járó 70%-os bértámogatás a kérelem napját követő 3 hónapra igényelhető. A támogatási összeg közvetlenül a dolgozó számlájára érkezik havonta az államkincstárból. Példaként, ha egy munkavállaló munkaideje 8-ról 4 órára csökkent, a kieső 4 órára járó alapbérének 70%-át kapja támogatásként az államtól, míg – egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás esetén – annak 30 százalékát a munkaadó biztosítja, aki így a munkavállaló korábbi, „normál 8 órás” alapbérének mindössze 65%-át fizeti (50% + 50% * 0,3). A munkavállaló így megkapja a teljes korábbi alapbérét a támogatási időszak alatt, fizetése nem csökken, miközben a foglalkoztató költségei csökkentek.
- Milyen költséggel jár a bértámogatás igénylése a kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan?
A bértámogatás igénylése semmilyen költséget nem jelent. A kérelem benyújtása költség- és illetékmentes mind a foglalkoztató vállalat, mind a munkaerő-kölcsönző cég, mind a támogatott dolgozó számára.
- Mennyi időn belül dönt a kormányhivatal a támogatási igényről?
A kérelem benyújtását követően a kormányhivatal 8 munkanapon belül határozatban dönt a bértámogatás folyósításáról vagy a bértámogatás iránti kérelem elutasításáról.
- Egy munkaadó igényelhet-e támogatást az állandó és kölcsönzött állományára vonatkozóan is egy időben?
Igen, ebben az esetben az igénylés benyújtása egyidejűleg történik, a kölcsönbeadó vállalatnak kell ezt benyújtania a kölcsönzött, a kölcsönvevőnek a saját állományára vonatkozóan. A támogatási és kötelező munkahelymegtartási időszak azonos lesz.
- Mi történik, ha egy munkaadó korábban már igényelt az állandó munkavállalói számára bértámogatást? Ki lehet terjeszteni a támogatási kérvényt a kölcsönzött munkaerőre?
Korábban a rendelet telephelyenként 1 igénylést tett lehetővé, de ez most változott és új elem, hogy a dolgozók különböző csoportjaira, különböző időszakokban is igényelhető támogatás.
- Milyen következménye van annak, ha a munkavállaló kilép, vagy a munkaadó nem teljesíti vállalt kötelezettségeit?
Amennyiben a munkavállaló felmond, a bértámogatásban részesített dolgozó számára le kell állítani a támogatás folyósítását. A felmondást 2 napon belül jelenteni kell a kormányhivatal felé.
Amennyiben a munkaadó nem tesz eleget vállalt foglalkoztatási kötelezettségeinek[3], a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni, amelyről a kormányhivatal határozattal dönt.
[1] 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról.
[2] 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról
[3] 105/2020 (IV.10.) Korm. rendelet 9. § (1) A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
(3) A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
(4) A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható.
(5) Mentesül a munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
[1] 105/2020 (IV.10.) Korm. rendelet 9. § (1) A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a 4. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.(3) A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
(4) A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható.
(5) Mentesül a munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
