Ingyenes oltással a méhnyakrák ellen – éljen vele!

Hazánkban évente több, mint 400 nő veszti életét méhnyakrákban, mely nem tesz különbséget sztárok és civiliek között.

• Európában évente több, mint 30 ezer nő hal meg méhnyakrákban

• A méhnyakrák elleni vakcina a világon az egyetlen, amely már a rák kialakulását is megelőzi

• 2015-ben 43 ezer hetedikes lány kaphat ingyenes védőoltást

 

 

Budapest, 2015. augusztus 25. – Mittelholcz Dóra újságíró és Pete Zsófia énekesnő – két ismert név a 2014-ben elhunyt  magyar nők közül, akik a 45 év alatti nőket érintő második leggyakoribb ráktípus, a méhnyakrák következtében hunytak el. Betegségét és a rákkal szembeni harcát nyilvánosan felvállaló két 33 éves hölgy sajnos alulmaradt a küzdelemben. Haláluk nemcsak közvetlen környezetük – rajongóik és olvasóik –, hanem a szélesebb rétegek számára is sokkolóan hatott. Pedig méhnyakrákban ma senkinek sem kellene meghalnia, hiszen védőoltással már a betegség kialakulása is megelőzhető. Hazánk tavaly vette fel a Nemzeti Védőoltási Rendbe a méhnyakrák elleni vakcinát, 2015-ben 43 ezer hetedikes lány szerezhet akár életre szóló védettséget.

A méhnyakrák tavalyi magyar áldozatai között Mittelholcz Dóra újságíró és Pete Zsófia énekesnő elvesztése közvetlen környezetükön túl is sokakat megérintett. Kezelésükről, az azokon megélt és őszintén elénk tárt érzéseikről olvasva kerültek közel hozzánk. Mindketten 33 évesen hunytak el, ami felfoghatatlanul korai és sokkoló. Galambos Dorina és húga, Adriána néhány évvel ezelőtt vesztette el édesanyját a betegség következtében, ezért ők annak ellenére beoltatták magukat, hogy Adriána kifejezetten retteg a védőoltásoktól. A méhnyakráktól viszont még jobban. Joggal.

A nemzetközi hírességek között sem ismeretlen a betegség: az argentin first lady, Evita Perónnál 1951 júniusában diagnosztizálták, és bár a korabeli szakvélemények szerint az adott stádiumban még műthető lett volna. Azonban ő nem akart eltűnni a nyilvánosság elől, és egyéves küzdelem után, 1952 júliusában elhunyt.

Jóval szerencsésebb a története a Kék lagúna című film sztárjának, Brooke Shieldsnek, akinél idejében felfedezték a méhnyakrákot, és akit azonnal meg is operáltak. Az amerikai színésznő később – méhnyakráktúlélőként! – két gyermeknek adott életet. Ez azért nagyon nagy szó, mert a korán felismert betegség gyógyítható ugyan, azonban a műtéti beavatkozás után általában nehezebb teherbe esni, és jóval nagyobb a koraszülés valószínűsége.

Marylin Monroe élete végéig nem heverte ki, hogy nem lehetett édesanya. Ezért minden bizonnyal a méhnyakrákkezelő műtétek okolhatók, amelyek jelentősen károsították a szervezetét. Sokak szerint gyermektelensége is közrejátszott abban, hogy az amerikai színésznő önkezével vetett véget életének. Bár Lana Turner és Marlene Dietrich is műtétes méhnyakrákkezelésben részesült, de a későn felfedezett áttétek más szerveiket is megtámadták, és végül mindketten rákban hunytak el.

A betegség napjaink sztárjait sem kíméli: az elmúlt öt évben a méhnyakrák áldozata lett a 27 éves brit valóságshow-sztár, Jade Goody, a 40 éves hongkongi énekes-színésznő Anita Mui, 2012-ben pedig Yvette Wilson amerikai színésznő.

Oltással a méhnyakrák ellen

Ezek a veszteségek és a kialakult betegség kezelésével járó megpróbáltatások azonban már megelőzhetők a Nemzeti Védőoltási Programban elérhető, tehát államilag támogatott térítésmentes védőoltással.

Keleti Andrea, a méhnyakrákkampány idei arca tavaly adatta be a védőoltást lányának, Vikinek.

„Szeretném, ha a lányom hamar önállósodna, és felelős felnőtt válna belőle. A védőoltást is megbeszéltük, közösen és egyetértésben döntöttünk mellette, hiszen egyszerűen elkerülhető vele egy sokszor halálos, de minden esetben nagyon megterhelő kezelésekkel gyógyított betegség.”

Magyarországon 2014 őszétől a Nemzeti Védőoltási Program égisze alatt kérhetik a szülők 7. osztályos lányuk számára a méhnyakrák elleni ingyenes védőoltást.

„A Nemzeti Védőoltási Programban ingyenesen elérhető vakcina ideális megoldás azoknak a lányoknak, akik közel teljes körű védelmet szeretnének a méhnyakrák ellen. Ez a méhnyakrák elleni oltóanyag ugyanis 93,2%-ban véd a betegség ellen függetlenül attól, hogy melyik HPV vírustörzs okozza a megbetegedést” – mutatott rá dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont járványügyi főorvosa.

A határidő: 2015. szeptember 11.

Az év első szülői értekezletén ugyanis minden érintett hetedikes lány szülei olyan írásos tájékoztató csomagot kapnak, amely – az oltással kapcsolatos információkon kívül – tartalmazza az úgynevezett szülői nyilatkozatot is.

Annak érdekében, hogy a lányok térítésmentes állami támogatású méhnyakrák elleni védőoltásban részesüljenek, és védettek legyenek egy esetleges későbbi súlyos betegség következményeitől, ezt a nyilatkozatot legkésőbb 2015. szeptember 11-éig kell – kitöltve és aláírva – visszajuttatniuk az iskolába.

Az aktív szexuális életet élő idősebb nők számára is ajánlott az oltás beadatása attól függetlenül, hogy monogám kapcsolatban élnek-e vagy sem.

Tavaly a jogosultak 80%-a, azaz 35.000 lány kapta meg a védőoltást.

Védőoltás rák ellen?

Igen, ugyanis a méhnyakrák szinte az esetek 100 százalékában   a Human Papilloma Vírus valamelyik rákot okozó törzsével való fertőzés következtében alakul ki.

A megfelelő védőoltás pedig magát a rákot okozó Humán Papilloma Vírus (HPV) fertőzést akadályozza meg.

„A legtöbb daganatot nem lehet megelőzni, csak időben felfedezni és kezelni. A HPV elleni védőoltás kifejlesztése ezért volt orvostörténeti pillanat, hiszen máig ez az egyetlen olyan védőoltás, amellyel a rákos elváltozás kialakulását előzhetjük meg. A védőoltás beadatásán kívül a teljes körű védelemhez a rendszeres méhnyakszűrés is szükséges. Ha ezt a két módszert a világon mindenhol alkalmaznák, senki sem halna meg méhnyakrákban, sőt a betegség teljesen eltűnhetne a föld színéről” – hangsúlyozta dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus, HPV-szakértő.

A statisztikai adatok szerint a lányok és nők 80%-a kap életében legalább egyszer HPV-fertőzést, a leánygyermeket nevelő szülők közül mégis csupán 41% tudja, hogy bárki veszélyeztetett lehet, hiszen a méhnyakrákot egy vírusfertőzés (HPV) okozza.

A méhnyakrákért felelős bizonyos Humán Papilloma Vírusokat csupán a hetvenes években fedezték fel, ezután pedig majd négy évtizedet kellett várni a méhnyakrák elleni első vakcina kifejlesztéséig. Mára közismert tény, hogy a védőoltás akkor a leghatásosabb, ha a lányoknak a szexuális életük megkezdése előtt beadják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel, és az immunrendszerük ekkor reagál a legjobban a vakcinára.

Éppen emiatt számos ország – köztük hazánk is – beemelte a méhnyakrák elleni vakcinát a fiataloknak szánt ingyenes védőoltások közé.