IPOSZ Közgyűlés

Az IPOSZ 34. Országos Közgyűlése 2017. május 25‐én értékelte a szövetség elmúlt évi munkáját, éves Cselekvési Programját, költségvetését, Alapszabályt módosított, Felügyelő Bizottságot választott, megvitattta a 2017. évi gazdasági, szakképzési,Cselekvési Program‐tervezetet.

Fotó: Juhász Melinda

A dokumentum‐tervezetből kitűnik, hogy az IPOSZ‐t 181 jogilag önálló ipartestület közöttük 21 országos és 13 megyei szövetség – alkotja. Az ipartestületekbe tömörülő, döntően 5 fő alatti mikro‐, családi‐, kis és középvállalkozások legalább 200 kézműves szakmát képviselnek, hazai telephellyel rendelkeznek, profitjukat itthon realizálják, és itthon költik el, fektetik be.
A helyzetértékelésből az is kitűnik, hogy az iparosság gazdasági szerepe jelenleg is meghatározó a településeken a szolgáltatásban és a foglalkoztatásban egyaránt. A lakosság részére létfontosságú javító, karbantartó, szerelő, ezer féle személyes igényt kielégítő termék előállító munkát szinte csak az iparosok, egyéni vállalkozók végzik el a kisebb településeken.
Az IPOSZ elismeri a kormányzat intézkedéseit, azt, hogy a kkv‐k működését gazdasági és vállalkozási környezet tekintetében számos pozitív változás könnyítette.
Ugyanakkor megállapítást nyert az is, hogy sem a kormányzat, sem a társadalom még mindig nem kezeli a mikro és kisvállalkozásokat a nemzetgazdaságban betöltött szerepüknek megfelelően.
Az IPOSZ 2016. évi Cselekvési Programjának végrehajtásával eredményesen segítette az ipartestületek működését, a tagság információkhoz jutását, a közvélemény informálását, erősítette a szövetség hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, a szakképzési tevékenységét.
Az IPOSZ 2017. évi szervezeti, gazdasági és szakképzési Cselekvési Programtervezete a szervezet építésére, az érdekképviseleti és szolgáltatási tevékenység erősítésére, a hazai és nemzetközik kapcsolatrendszer bővítésére, a digitalizációra, a szakképzésre, az információáramlásra, a területi és szakmai ipartestületek érdekeinek megjelenítésére koncentrál, vagyis:
• Az IPOSZ elismertsége, az érdekegyeztetés és az érdekképviselet erősítése érdekében fokozni szükséges az együttműködést a kormányzati szervekkel, minisztériumokkal, a partner munkaadói szervezetekkel; folytatni kell a kamarákkal a szakmai kapcsolatokat; erősíteni szükséges a jelenlétet az érdekegyeztetési fórumokban, bekerülni a Versenyszféra és a Kormány állandó konzultációs fórumába;
• A hazai és a nemzetközi projektek folyamatos végrehajtása, az új projektekben való részvétel előkészítésének lebonyolítása, különös tekintettel a következő 7 év EU támogatását lebontó operatív programokra;
• Az IPOSZ saját lehetőségeivel, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével elősegíti, hogy az egyéni‐, családi‐, mikro‐ és kisvállalkozások olyan mértékben legyenek elismerve és bekapcsolva a gazdaság fejlesztési terveibe, amilyen mértékben hozzájárulnak a GDP előállításához és a foglalkoztatáshoz;
• Nagyobb figyelmet kell fordítani az ipartestületek, a mikro‐ és kisvállalkozások működését érintő jogszabályok, rendeletek véleményezésére, a vállalkozói javaslatok összegyűjtésére és továbbítására a jogalkotók felé;
• Időszerű az együttműködési megállapodások aktualizálása, újabbak kezdeményezése;
• Az IPOSZ és az ipartestületek közötti kommunikációs rendszer és kommunikáció továbbfejlesztése, az információáramlás, a véleménynyilvánítás feltételeinek bővítése, gyorsítása;
• Nem lassulnak, hanem gyorsulnak a globalizáció, a technológiai és informatikai forradalom, a környezeti és klímaváltozás hatásai, sőt egyre erősebben kezdenek kirajzolódni egy digitalizált társadalom, a 4.0‐ásnak nevezett gazdaság körvonalai. Ezekre a változásokra a mikro‐ és kisvállalkozásoknak reagálnia kell, egyre több információra és képzésre van szükség. Ez hatványozottan megköveteli, hogy az IPOSZ a lehetőségei szerint figyelemmel kísérje ezeket a fejleményeket a szakmai képzés területén is.
• A családi, mikro‐ és kisvállalkozások létének és versenyképességének megőrzése első rendű feladat ebben a világban, mert csak ez biztosíthatja a valódi és hosszú távú
gazdasági stabilitást. Ez vonatkozik az IPOSZ tagságára is. A szakképzés, a felnőttképzés és a gazdaság orientált továbbképzés az egyik fő eszköze a versenyképesség megőrzésének.
• A szakképzett munkaerő hiánya már a mikro‐ és kisvállalkozásokat is erőteljesen érinti, így a szakmai utánpótlás és a minőségi munkát végezni tudó szakemberek megléte számukra is létfontosságú. Így nem mindegy, hogy a képzéseket folytató intézményrendszer hogyan alakul és milyen a kapcsolata ennek a rendszernek a gazdasághoz, ezen belül is a családi és mikrovállalkozásokhoz.
• Európában a szabad munkaerő‐vándorlás korában egyre fontosabb a szakképzettség európai dimenziójának meghatározása és feltérképezése, a jó tapasztalatok átvétele, a
magyar szakképzettség európai elismertetése és színvonalának megőrzése. Ezért a szakképzés, a felnőttképzés és továbbképzés területe a nemzetközi együttműködésnek is
egyik meghatározó területe.
• Az IPOSZ az egyik fő bástya Magyarországon a régi, kihalófélben lévő és magyar identitást hordozó szakmák védelmében, megőrzésében. Több évszázados ipari
tapasztalata továbbra is arra kötelezi, hogy ezeket a pótolhatatlan értékeket lehetősége szerint átmentse a jövő generációk számára és figyelemmel kísérje ezen a területen is a képzési és támogatási rendszerek sorsának alakulását.
• Az európai és hazai támogatási projektek, az innovációs törekvések nagymértékben a nagyvállalatokra, a beszállítói vállalatokra és az exportképes vállalkozásokra
koncentrálnak. Ugyanakkor a családi és mikrovállalkozások többszázezres tábora ma alapját képezi a szerelő, javító, szolgáltató szektornak. Az ebben dolgozók komplexebb képzettségi igénnyel rendelkeznek, mint például egy betanított munkás, vagy egy automatizált nagyüzemben dolgozó munkavállaló. Ezért nagyon fontos, hogy ezek a képzési igények, ezek támogatása ne maradjon ki a folyamatosan újragondolt szakképzési és felnőttképzési koncepciókból és főleg ne maradjanak ki támogatási lehetőségekből. Ezeknek a vállalkozásoknak a képzettsége alapvetően fog kihatni az egész magyar lakosságra.
• Az IPOSZ a fentiek értelmében törekszik minél több nemzetközi projektben részt venni.
Kiemelten kezeli a Visegrádi Négyek közötti együttműködést és a duális képzés témakörét.