A tavasz végével és a csapadékosabb időjárás beköszöntével együtt kezdetét vette a szúnyogszezon. A szúnyogok nemcsak kellemetlenek, hanem felelősek az egyik legsúlyosabb állatbetegség, a szívférgesség kórokozójának terjesztéséért is. A fertőzés a kutyák, a macskák és a vadászgörények esetében is végzetes kimenetelű lehet. A gazdiknak érdemes odafigyelniük, hogy biztonságban tudhassák kedvenceiket és saját magukat!
A szúnyogszezon indulásakor a szívférgesség volt a központi témája a Dirofilaria Napnak, amelyet közel hetven – magyar és külföldi – állatorvos részvételével rendeztek meg május 21-én, Budapesten. A konferencián a szívférgesség témakörét járták körbe a legnevesebb szakértők segítségével.
Az utóbbi 3-4 évben az állatorvosok azzal szembesültek, hogy a bőrférgesség mellett – amely hazánkban már régóta felütötte a fejét – a szívférgességgel is számolni kell. A Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg lárvái szúnyogcsípéssel kerülnek a házi kedvencek testébe. Az első 6-7 hónap tünetmentes: ekkor fejlődnek ki a férgek. A lappangási időt követően a lárvák eljutnak a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe is. Kedvencünk fáradékonnyá válik, majd a végső stádiumban keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel. A paraziták 7-10 évig is élhetnek a kedvencek testében és a kifejlett férgek akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek!
„Nem szabad várni a tünetek jelentkezéséig, hanem megelőző kezelést kell alkalmazni” – mondta el Dr. Lukács Zoltán kisállat klinikus szakállatorvos. „Fontos, hogy a szúnyogokat távol tartó készítménnyel folyamatosan védjük kedvencünket az élősködők ellen, illetve szívféreg elleni kezelést alkalmazzunk, amellyel a lárvákat el lehet pusztítani” – nyilatkozta az állatorvos. A beteg állat kezelése egyébként is kockázatos és az ára akár a tizenötszöröse is lehet a megelőzés költségének.
A szívférgesség és a bőrférgesség is komoly probléma, mivel a betegségért felelős paraziták az ember egészségét is veszélyeztetik. A humán megbetegedések ugyan nem halálos kimenetelűek – mivel a féreg az emberben nem fejlődik ki teljesen -, de a szívféreg a tüdőbe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozva elpusztul. A gócok mellkasi röntgenen más elváltozásnak tűnhetnek, megnehezítve a helyes diagnózist. A bőrféreg – amely a szívféregnél is gyakrabban fordul elő és szintén a szúnyogok terjesztik -, még nagyobb problémát okozhat az embereknél. Nem csak a bőr alatt képezhet csomókat, de a szembe is eljuthat, ahol esetenként még látászavart is eredményezhet. A szemben élősködő féregtől szerencsés esetben sebészeti úton meg lehet szabadulni. Mivel az emberek fertőződésének forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc, így az állatok férgességének megelőzése és felderítése elsődleges, közegészségügyi jelentőséggel bír. Egy gyors vérvizsgálat elárulja, hogy kedvencünk fertőzött-e. Ezt érdemes fiatal állatnál félévente, később évente elvégeztetni. Negatív vizsgálati eredmény birtokában a szúnyogcsípés és a szívféreg lárva elleni együttes kezelést javasolt alkalmazni, a további mentesség fenntartása érdekében. Pozitív lelet esetén hosszantartó, kockázatos és költséges kezelésnek néznénk elébe, melyet mindenképpen jobb lenne inkább megelőzni, ezzel mind a kutya, mind a gazdi elkerülheti a féregfertőzés kialakulásának kockázatát.