Ivan Zajc horvát zeneszerző operája szeptember 18-án az Operaházban

A horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotása, Ivan Zajc (1832-1914) Zrínyi Miklós című darabja csendül fel a Zrínyi-emlékév részeként szeptember 18-án az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában a Magyar Állami Operaházban – mondta el Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója szerdán Budapesten.

Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója
Fotó: Juhász Melinda

    Hozzáfűzte: a horvátok számára a nemzeti opera megteremtése fűződik Ivan Zajchoz, aki egyik leghíresebb, Budapesten második alkalommal hallható darabjában emlékezett meg a két nemzetet összefűző történelmi hősről.
    A három felvonásos művet a horvát opera legkiemelkedőbb, művészileg rendkívül értékes darabjaként tartják számon – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Gordan Grlic Radman, Horvátország magyarországi nagykövete, aki a hűség, a hazaszeretet és a bátorság szimbólumának nevezte Zrínyi Miklóst.
    Ivan Zajc darabját a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából, csaknem 250 vendégművész közreműködésével láthatja a budapesti közönség.
    Hóvári János, a Zrínyi-emlékévet szervező emlékbizottság elnöke az eseményen arról beszélt, hogy egykor nem csupán közös államban, de valódi sorsközösségben éltek együtt a magyarok és horvátok, noha mindezt az összetartozást megrongálták a 19. századi nemzetépítési törekvések.
    A szigetvári csata 300. évfordulóján, 1866-ban a Magyar Királyság egész területén megemlékeztek Zrínyi Miklósról és bajtársairól. Akkoriban a horvátok között kitört egy politikai vita arról, hogy a hadvezér “jó horvát” volt-e vagy szükségtelenül áldozta fel a horvát fiatalokat a magyar érdekek védelmében. Ehhez a vitához szólt hozzá Ivan Zajc az opera megírásával, egyszerre magyar és horvát hősként bemutatva Zrínyi Miklóst – idézte fel a mű történetét Hóvári János.
    Az Operaház tájékoztatása szerint a Zrínyi Miklós (Nikola Subic Zrinski) című opera most látható produkciója 2012 novemberében mutatkozott be Eszéken Nina Kleflin rendezésében. Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban és remek fogadtatásra talált mind a közönség, mind a kritikusok körében. A mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvözte, librettóját a horvát író és műfordító, Hugo Badalic írta Theodor Körner német költő Zrínyi című 1812-es drámája alapján.
    A darab témája a 19. századra jellemző nemzeti operákhoz hasonlóan a bátorság, hősiesség, hűség és hazaszeretet. Miként Erkel Ferenc nemzeti operái, a Bánk bán vagy a Hunyadi László, Ivan Zajc műve is egy több évszázaddal korábbi történelmi eseményt formál metaforikus zenedrámává, amelyben korának egyik fő problémája, az idegen hatalomtól való függetlenség vágya, a nemzeti identitás és hazaszeretet motívuma játssza a fő szerepet. Egyik legnépszerűbb részlete a Harcba! Harcba! kezdetű kórus, amely gyakran felcsendül ünnepi rendezvényeken és gálaműsorokon is.
    A zeneszerző, Ivan Zajc, akit a horvát Verdinek is neveznek, Milánóban tanult, több éven át Bécsben tevékenykedett, majd hazatérése után négy évtizeden át volt hazája zenei életének meghatározó egyénisége. Csaknem ezer zeneművet írt, munkássága azonban hazáján kívül kevéssé ismert.
    A címszerepben Dalibor Hanzalek lesz látható, akinek repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Szulejmán szerepét az európai színpadokon is ismert Berislav Puskaric alakítja. Az opera dirigense, Mladen Tutavac több mint két évtizede dolgozik az eszéki színház karmestereként. Horvát zeneművek mellett főként 19. századi operákat és oratóriumokat vezényel, de koncertkarmesterként is jelentős repertoárral rendelkezik.
    A Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékév keretében megvalósuló előadás fővédnöke Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök.

Forrás:MTI