Jacenyuk a BT-ben: nehéz lesz meggyőzni bárkit is, hogy ne legyen nukleáris fegyvere

Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója után nehéz lesz meggyőzni bárkit is a világon, hogy ne legyen atomfegyvere – jelentette ki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén az ukrán miniszterelnök.

    Arszenyij Jacenyuk ezt arra utalva mondta, hogy Ukrajna 1994-ben a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról mondott le, cserébe függetlenségének és területi sérthetetlenségének szavatolásáért. Az erről Budapesten aláírt memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország közösen vállalt garanciákat a volt szovjet köztársaság szuverenitására, cserébe annak atomfegyver-mentességéért.     Az ukrán kormányfő angol nyelvű beszédében oroszra váltva felvetette a kérést, hogy vajon akarnak-e háborút az oroszok.     Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre később azt válaszolta, hogy sem Oroszország, sem az oroszok nem akarnak háborút és kifejezte meggyőződését, hogy az ukránok sem.     Jacenyuk beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy az oroszok nem akarnak háborút, és sürgette, hogy Oroszország vezetői – engedve népük akaratának – térjenek vissza az Ukrajnával folytatott tárgyalásokhoz.     “Ha valódi tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal, hiszem, hogy valódi partnerekké válhatunk” – mondta. Mint mondta, Ukrajna meleg és baráti kapcsolatokat szeretne keleti szomszédjával.     Az ukrán miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz katonai intervenciónak sem oka, sem alapja nem volt, és elfogadhatatlannak nevezte azt. Hozzátette: Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből.     Csurkin nem válaszolt Jacenyuk tárgyalási javaslatára. Az orosz nagykövet azzal vádolta meg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy ők provokálták ki a válságot, arra ösztönözve az ukránokat, hogy “erőszakkal döntsék meg törvényes kormányukat”. Szavai szerint a rendezés érdekében vissza kell térni ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet február 21-én európai közvetítéssel kötött Viktor Janukovics elnök az ellenzék vezetőivel.     A megállapodást, amely egy átmeneti kormány felállításáról és választások kiírásáról rendelkezett, Oroszország képviselője akkor nem írta alá.     Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok határozati javaslatot terjesztett be a krími válságról. Hozzátette: “Oroszországnak akarnia kell a diplomáciai megoldást”.     Washington azt szeretné, ha a testület szombaton – vagyis még az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló krími referendum előtt – szavazna a tervezetről, amely törvénytelennek, ezért érvénytelennek és következmények nélkülinek minősítené a népszavazást, és hitet tenne Ukrajna függetlensége és területének sérthetetlensége mellett, a nemzetközileg elismert határok között.     A tervezet a válság békés, tárgyalásos rendezésére és a kisebbségi jogok védelmére szólít fel.     Oroszország nyilvánvalóan vétót emel a határozat ellen, de diplomáciai források szerint lehetséges, hogy Kína tartózkodna, ami a nyugati remények szerint lehetővé tenné Moszkva elszigetelését az ukrajnai válság ügyében.     Power a krími referendum felfüggesztését sürgette, amely érvelése szerint nem tekinthető törvényesnek, különösen a külföldi katonai intervenció fényében.     “Az orosz erőknek vissza kell térniük a bázisaikra” – hangoztatta az amerikai ENSZ-képviselet vezetője.     A Biztonsági Tanács kevesebb mint két hét leforgása alatt immár hatodik alkalommal tűzte napirendjére az ukrajnai válság tárgyalását.

Forrás:MTI