Klaus Motorsport – Lavanttal Rally, 2015. április 10-11.
Klausz Kristóf – Kecskeméti Balázs, Renault Clio R3
Sorozatban már a 4. hete állt rajthoz különböző futamokon a Klausz Kristóf-Kecskeméti Balázs páros. A Rebenland Rallye után azonnal indultak az észak-ír EB futamra, ami számukra a Junior ERC-ben való debütálást is jelentette, rá egy hétre pedig ismét jelenésük volt az osztrák bajnoki mezőnyben. Habár – a Circuit of Ireland Rallyeval szemben – a Lavanttal Rallyt be tudták fejezni Klauszék, még sincsenek megelégedve teljesítményükkel.
Klausz Kristóf: Március közepe óta minden hétvégén rajthoz álltunk egy-egy versenyen, ami fizikailag és mentálisan is eléggé megterhelő volt. Ahogy egyre jobban fáradtunk, és növekedett a tét, úgy vettük észre azt is, hogy ezek a tényezők nyomot hagynak a teljesítményünkben. Ráadásul az önbizalmunkat az is kicsit aláásta, hogy a Circuit of Ireland Rallyn borultunk a Peugeot 208 R2-vel. A kicsit döcögős kezdés után egyre jobban tudtunk gyorsulni, ám egy bukkanónál olyan nagy volt a tempónk, hogy leestünk az útról a fűre, kivittünk egy kerítést és egyet fordult az autó. Talpon álltunk meg, nekünk nem is lett semmi bajunk, de a küzdelmeket folytatni már nem tudtunk ezután, s a futómű sérülését sem lehetett másnapra orvosolni. Számunkra az a verseny volt a debütálás a Junior ERC mezőnyében, de sajnos nem a legjobb emlékekkel tértünk haza onnan. Korábban is volt már ehhez hasonló balesetem, de utána ismét 100%-osan tudtam odaállni a rákövetkező verseny rajtjába – ez a negatív esemény azonban most mélyebb nyomokat hagyott.
Amint hazajöttünk Észak-Írországból, az április 10-11-ei hétvégén már Ausztriában volt jelenésünk, a Lavanttal Rallyn. Az osztrák bajnokság 3. fordulójára kocsit váltottunk, és ismét a Renault Clio R3-assal neveztünk. Nem kezdtünk jól, igencsak elmaradtak az eredményeink a tavalyi szereplésünkhöz képest, s így az ellenfeleinktől is jócskán lemaradtunk. Próbálgattuk a futómű-beállításokat változtatgatni a gyorsulás érdekében, úgy érzem, hogy az alapvető hiba most elsősorban fejben volt. A kimerültség komolyan rányomta a bélyegét a teljesítményünkre. A 2WD kategóriában a 10. pozíciót szereztük meg, amivel egyáltalán nem vagyok megelégedve, már csak azért sem, mert a dobogó lett volna a cél.
A balszerencsés végkimenetelek ellenére pozitívan nézünk a jövőbe. Két hét múlva Miskolcon, majd ismét Ausztriában folytatjuk a bajnoki pontok gyűjtését, addig pedig lesz időnk arra, hogy – a pörgős hétköznapok mellett – regeneráljuk magunkat és fejben is helyre tegyük magunkat, visszaszerezzük a biztonságérzetünket.