A Béres Alapítvány egy Béres Józsefről készült litofán képet ajánlott fel a közmédia Jónak lenni jó! című adománygyűjtő jótékonysági akciójához csatlakozva – mondta az alapítvány elnöke az M1 aktuális csatorna vasárnap délutáni műsorában.
Béres Klára elmondta: a litofán kép azon az ősi technikán alapul, hogy a porcelán magas fokon kiégetve átereszti a fényt, és különböző vastagságban megmunkálva egy képet ad. A felajánlott alkotást egy herendi iparművész mester, Horváth László készítette, Béres József századik születésnapjára emlékezve.
Béres Klára a műsorban méltatta a közmédia kezdeményezését, amelyben az alapítvány a kezdetektől részt vesz. Kiemelte: a Jónak lenni jó! akció minden évben egy jó célt támogat, pontosan tudni, hogy mire fordítják az adományt, és hogy biztosan oda kerülnek az adományok, ahová szánják azokat.
Emellett a műsor egy nagy társadalmi összefogásról is szól, a mai bizonytalan világban képes megmozgatni emberek százezreit, akár milliókat is – fogalmazott a Béres Alapítvány elnöke.
A közmédia Jónak lenni jó! című adománygyűjtő jótékonysági akciójával – amely idén a koraszülött és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élő gyermekek fejlesztését támogatja – a Semmelweis Egyetem Alapítványt lehet segíteni a 13600-as telefonszám tárcsázásával és a 04-es azonosító megadásával, vagy SMS-ben a 04-es szám elküldésével ugyanerre a telefonszámra. Minden hívás és sms 500 forintos adományt jelent.
Emellett idén is lehet ismert emberek által felkínált tárgyakat venni, amelyek többségét a Jónak lenni jó! Honlapján – https://mediaklikk.hu/jonaklennijo/ – fix áron lehet megvásárolni, néhány különlegesebb darabot pedig a közmédia vasárnapi egész napos műsorfolyama során bocsátanak árverésre.
A túl korán vagy a rendellenességgel született gyerekek különösen gondos odafigyelést, komplex támogatást igényelnek, ellátásukban országos szinten a Semmelweis Egyetem szerepe alapvető. A Semmelweis Fejlődéstámogató Központ megújításának célja, hogy megháromszorozódjon az ellátott gyerekek száma, és a jelenlegi 650-700 helyett mintegy 2 ezernek tudjanak ellátást biztosítani évente. A jelenlegi 3-5 éves korhatárt bővítve a jövőben 8 éves korukig szeretnék nyomon követni az egyetem klinikáin kezelt koraszülötteket és a veleszületett fejlődési rendellenességgel élőket. MTI