Jubilál a bécsi szociális lakásépítés

Kilencven éve, 1923 szeptemberében tették le az első 252 önkormányzati lakás alapkövét az osztrák fővárosban. Az időközben 220 ezerre bővült szociális lakásállomány történetét multimédiás kiállítás is bemutatja.

„Fény, friss levegő és napsütés” volt a víziója az 1923-ban elfogadott bécsi lakásépítési programnak, amely négy év alatt 25 ezer önkormányzati lakás építését tűzte ki célul. A program alapötlete az volt, hogy megfizethető otthonok jöjjenek létre – kilátással a zöldre – és a közelben uszodák, könyvtárak, óvodák szolgálják a lakók kényelmét. Mivel a tervet rekord idő alatt, 1926-ra sikerült teljesíteni, hamarosan 30 ezer lakás lett az új cél, 1934-ben pedig már a bécsiek egytizede önkormányzati lakásban élt, amelyek száma elérte a 66 ezret. Ekkor készültek az olyan szuperblokkok mint Karl-Marx-Hof, amely több mint egy kilométer hosszan szegélyezi a Heiligenstädter Straßét és még ma is a világ legnagyobb lakóépületének számít.

A program megvalósítását a lakásépítési adó 1923-as bevezetése tette lehetővé, ami Hugo Breitner pénzügyi városi tanácsnok nevéhez fűződik. A történelmi események miatt 1934-től megtorpan a lakásépítési lendület és a pusztulás évei következnek.

Mivel a 2. világháború után 117 ezer lakás hiányzik Bécsben, az akkori polgármester, Theodor Körner kiadja a jelszót: újjáépítés. Az 50-es években több ezer kicsi, moduláris duplex-lakással igyekeztek kielégíteni az egyre növekvő igényt. A 60-as évek fordulatot jelentenek a lakásépítésben, és újjáépítés helyett új lakóövezeteket hoznak létre a város szélén. A háború vége után 25 évvel már 100 ezer új önkormányzati lakással büszkélkedhet az osztrák főváros.

Míg a 70-es, 80-as évek a felújítás jegyében telnek, addig a 90-es években, a Vasfügöny leomlása után, és az egyszemélyes háztartások terjedésével újabb keresleti hullámmal szembesül Bécs. Ezt évi 10 ezer új lakás építésének támogatásával igyekszik kielégíteni, ami a lakásállomány minőségi javulását is eredményezi. Míg 1984-ben az önkormányzati lakások csaknem fele standardon aluli volt, addig mára ez az arány az 5 százalékot sem éri el.

Az új évezredben már a „service” és a „smart” a bécsi lakásépítés címszava, ezek jegyében készül például az osztrák főváros új városrésze, a Seestadt Aspern, amelynek első otthonaiba jövőre költözhetnek be a lakók. Az új lakásépítési projektek során a minőség és a megfizethetőség mellett a jövendőbeli lakók – idősek, fiatalok, családosok, fogyatékossággal élők – eltérő igényeit is igyekeznek figyelembe venni.

A bécsi szociális lakásépítés történetét egy multimédiás vándorkiállítás is feldolgozza, amely a társadalmi változások, a technikai fejlődés, a várostervezés és építészet valamint az emberek eltérő igényei tükrében mutatja be az osztrák főváros lakásépítését. A „Gemeinde baut – Wiener Wohnbau 1920 bis 2020” 2013. október 6-ig látható az Architekturzentrum Wienben (1070 Bécs, Museumsplatz 1.). A belépés ingyenes.