Át kell alakítani városainkat, így Budapestet is, hogy ki tudják venni a részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből és adaptálódjunk a megváltozott helyzethez – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn Budapesten, az Európai Mobilitási Hét nyitónapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Karácsony Gergely kiemelte, hogy most az árvízi védekezés Budapest legfontosabb és legsürgősebb ügye, így nehezebb lesz a mobilitási hétre terelni a figyelmet, de a kettő szorosan összekapcsolódik.

Budapesten az elmúlt időszakban átéltük talán az évszázad legforróbb és legszárazabb augusztusát, most pedig sok ezren dolgoznak, hogy az árvíz ne öntse el a fővárost – mondta, majd hozzátette, ez is világosan mutatja, hogy egy új korszakba érkeztünk: a klímaváltozás nem valami távoli dolog, hanem itt van és a hétköznapjainkat is befolyásolja.

A főpolgármester közölte, az idei budapesti programsorozat nagyon fontos partnere Hollandia, amelytől sokat tanulhatunk. Hollandia ugyanis “élen jár azzal, hogy humanizálja a közterületeit” és olyan közlekedési lehetőségeket biztosít a városlakóknak, amelyek összeegyeztethetők a zöld várospolitikával, a klímaváltozás elleni küzdelemmel.

Karácsony Gergely emlékeztetett, a tavalyi Európai Mobilitási Hét keretében megvalósult programokért és fejlesztésekért Budapest nyerte el az Európai Bizottság díját.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete arról beszélt, hogyan vált Hollandia kerékpáros országgá, és felidézte, hogy a hollandok mindig is nagy számban közlekedtek kerékpárral, de a nagy lökést az 1973-as olajválság adta. Sokkal többen kezdtek el biciklizni és az emberek elkezdtek politikailag is megszerveződni azért, hogy a kormányt rákényszerítsék a biztonságos kerékpáros infrastruktúra kialakítására – mondta.

Désirée Bonis közölte, hétfőtől látható a Városháza parkban az a kiállítás, amely bemutatja, hogyan vált kerékpáros országgá Hollandia.

Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a közlekedésszervezés és -fejlesztés szerepéről beszélt a klímaváltozás elleni küzdelemben. A BKK munkáját a Budapesti Mobilitási Terv szerint végzi, amelynek az a fő célja, hogy 2030-ra minden utazás nyolcvan százaléka valamilyen fenntartható módon történjen – mondta.

Walter Katalin példaként említette, hogy a troliflotta gyakorlatilag teljesen megújult, valamint 51 új CAF-villamos érkezik Budapestre 2026-ban.

Lőcsei-Tóth Kinga, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese azt emelte ki, hogy a károsanyag-kibocsátás 25 százaléka az autós közlekedésből származik. Tehát ebbe mindenféleképpen valamilyen szinten be kell avatkozni – tette hozzá.

A 2024-es mobilitási hét mottója: “Mindannyiunké a tér”, így a rendezvény idén a megosztott közösségi terek témáját dolgozza fel – olvasható a BKK oldalán, ahol további információk találhatóak a programokról.

A sajtótájékoztatót követően több témában is kérdezték Karácsony Gergelyt. Az árvíz elleni védekezésről szólva a főpolgármester azt mondta, hogy a fővárosi cégek és intézmények felkészültek. Hosszú tetőzésre kell felkészülni, “nagyon kemény tíz nap következik“. Kiemelten kell védekezni a Római-parton és a Margitszigeten – közölte.

Annak kapcsán, hogy a rövid távú szálláskiadás tiltása mellett voksolt a terézvárosi szavazók többsége, Karácsony Gergely arról beszélt: nagyra tartja a VI. kerület bátorságát, hogy “ezt az ügyet kinyitotta“, de abban vannak kételyei, hogy a teljes tiltás a legjobb megoldás.

A kérdéssel foglalkozni kell, a döntés most vitákat fog generálni, és így ezen a példán keresztül lehetőség kínálkozik arra, hogy “ennél egy kicsit árnyaltabb” összbudapesti szabályozás ki tudjon alakulni – mondta a főpolgármester, aki szerint nagyon fontos, hogy legyen egységes szabályozás az ügyben. Szerinte rossz döntés volt, hogy a kormányrendelet a kerületekre bízta ennek rendezését. Ha országos vagy budapesti szinten szabályoznának, akkor azt meg kellene előznie egy részletes társadalmi vitának – hangsúlyozta Karácsony Gergely. MTI