Két éve kezdődött a rohingyák elleni vérontás – most oktatással harcolnának a gyermekek lelkéért

2017 augusztusában 745 ezer ember menekült Mianmarból Bangladesbe az erőszak elől. Az évforduló kapcsán készített UNICEF jelentésből kiderül, hogy a 15-18 éves fiatalok 97%-a egyáltalán nem részesül oktatásban, de a fiatalabbak számára is még 640 iskolára lenne szükség. 

Csalódottság és reményvesztettség jellemző a Banglades délkeleti részén élő rohingya fiatalokra. Az UNICEF riportja szerint sürgősen javítani kell a menekülttáborban élők oktatási és képzési lehetőségein.

A jelentés a rohingya krízis kétéves évfordulóját jelzi. 2017. augusztusában a Mianmar nyugati partvidékén élő kisebbségi népcsoportból 745 ezer ember menekült Bangladesbe a tömeges gyilkosságok, brutális támadások elől. A riport legfontosabb mondanivalója, hogy 2019. júniusáig a menekülttáborokban élő 4 és 14 év közötti gyerekek közül mintegy 280 ezren részesülhettek nem hivatalos oktatásban. Közülük 192 ezer gyerek számára az UNICEF és partnerei nyújtottak tanulási lehetőséget, a szervezet jelenleg is 2167 oktatási intézményt működtet. Azonban még minimum 640 iskolára lenne szükség ahhoz, hogy az oktatásból teljesen kimaradó 25 ezer gyermek is tanulhasson. A 15 és 18 év közötti gyerekek 97 százaléka egyáltalán nem részesül oktatásban.

„Nem elég kizárólag a túlélést biztosítanunk a rohingya fiatalok számára” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Nagyon fontos, hogy hozzájuthassanak ahhoz a minőségi oktatáshoz, illetve készségeik fejlesztéséhez egyaránt, amire szükségük van későbbi terveik megvalósításához.”

Fokozatosan egyre több formális tanulási lehetőség elérhető a menekülttáborokban élő rohingya fiatalok számára. Az UNICEF más szervezetekkel együtt továbbra is cselekvésre szólítja Mianmar és Banglades kormányát, hogy a rohingya gyerekek is részesülhessenek a nemzeti oktatási forrásokból, hozzájuthassanak például az országban elfogadott tananyaghoz, az általános értékelési rendszerhez, az alapvető tanítási eszközökhöz, és szervezett körülmények között tanulhassanak.

„Az oktatási, képzési eszközök biztosítása nagy feladat, megvalósítása csak összefogással, partnerek bevonásával lehetséges” – mondta Henrietta Fore. „De egy generáció jövője forog kockán. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elbukjunk.”

A riport szerint oktatás hiányában a fiatalok könnyen emberkereskedelem áldozataivá válhatnak, hiszen bármit megtennének annak, aki azt ígéri, hogy kimenekíti őket ebből a reménytelen helyzetből. Hasonló fenyegetést jelentenek a területen működő drogkereskedők is. A nők és gyermekek kiemelt veszélynek vannak kitéve, különösen éjszaka.

Az UNICEF támogatja az olyan ifjúsági csoportok és klubok működését, ahol a fiatalok pszichológiai támogatást kapnak, megtanulhatnak írni, olvasni és számolni, valamint elsajátíthatják az élethez szükséges alapvető készségeket. Csak 2019. júliusa óta közel 70 ilyen lehetőség vált elérhetővé, de a menekülttáborban élő összes gyerek számára sokkal többre lenne szükség.

„Kiemelt célunk, hogy felruházzuk a gyerekeket azokkal a képességekkel, amikre szükségük van ahhoz, hogy ne váljanak emberkereskedelem, erőszak, zaklatás vagy akár gyermekházasság áldozataivá” – mondta Tomoo Hozumi, az UNICEF bangladesi képviselője.

Az UNICEF szerint 2017. óta a bangladesi kormány vezetése alatt a humanitárius szervezetek jelentős előrelépést tettek az egészségügy, a táplálkozás, a vízellátás, a higiénia, az oktatás, a védelem és más alapvető szolgáltatások fejlesztése terén. A menekülttáborokban egészségügyi központok jöttek létre, amelyek rendszeres orvosi ellátást nyújtanak például terhes nők és csecsemők számára, valamint több helyen kiépült már vízhálózat, ezáltal tisztított, biztonságos ivóvíz áll a rohingyák rendelkezésére. A hasmenéses, járványos betegségek még mindig kockázatot jelentenek a táborokban, de a kisgyermekek életét veszélyeztető alultápláltság mértéke visszaszorult az elmúlt időben.

Támogassa az UNICEF munkáját: www.unicef.hu/segitek