Kettes fokozat nélkül a szerpentinen

 A jóízű autózás reményében vágott neki a szeptember 21-22-ei, IV. Peugeot PM Vác Rallynak Vargha Bálint és Magyar Gábor. A Renault Megane Maxi koordinátorainak oldaláról már szombat délután elpártolt Fortuna. A prológon váltóhibájuk akadt, amit a versenynapra sem tudtak helyrehozni, s ezért gyengébb teljesítményt nyújtottak. Elkeseredve azonban nincs a Maricsek Racing Team párosa – már most a következő szezon tervein dolgoznak.

Vargha Bálint: Sajnos nem igazán voltunk megelégedve a IV. Peugeot PM Vác Rally rendezésével, de ennek ellenére a csapatunkon belül nagyon jó volt a hangulat. A kedvünket még az sem vette el, hogy a kocsi nem volt alkalmas a versenyzésre. Már a prológon tönkrement a kettes fokozatunk, s így a folytatásban nem tudtunk beleszólni a csatározásokba. Csak végigmentünk a szakaszokon, de a műszaki gondok mellett többször én is belehibáztam a menetelésbe. A Gombás-Sejce gyorsaságin kétszer is megforogtunk, a harmadik körben pedig leszakadt a váltótartó bak a Megane-ról. A szombaton bekövetkező váltóhiba miatt pedig Nagymaroson sem tudtunk eredményesen szerepelni, hiszen a féktávokat nem lehetett normálisan kivitelezni.

Rengeteg másodpercet hagytunk benn a gyorsokon, így talán csak az 5-6. helyre lett volna elég az eredményünk. Ezt azonban nem vártuk meg: besötétedett, mire visszaértünk a városba, s úgy döntöttünk, hogy nem várjuk meg a parc fermé időszakot, inkább feltesszük a trélerre a kocsit. Ezzel igaz, hogy kizárásra kerültünk, de jelentősége nincs, hiszen se előrébb, se hátrébb nem sorolt minket ez az eset. Vácott csak egy jóízűt szerettünk volna autózni, de sajnos ez most nem jött össze.

Szerencsétlen évadunk volt, sok technikai problémával, s gyakran mentálisan sem tudtam felkészülni megfelelő a versenyekre. Ezen a szisztémán a jövőben változtatni fogunk, és egy alaposabb felkészülés fogja megelőzni az egyes bajnoki fordulókat.

Magyar Gábor: Nagyon vontatott volt a váci versenyhétvégénk, a technika sem volt felhőtlen, mi azonban az autóban jól éreztük magunkat. A prológon jelentkező váltóhibát nem tudtuk a versenynap előtt orvosolni, hiszen ez azt is jelentette volna, hogy ki kell venni a motort és a váltót, ami nem lett volna olyan egyszerű feladat. Kettes fokozat nélkül vágtunk hát neki a hat gyorsasági szakasznak, amiből azonban csak ötöt engedtek el a szervezők. Felfelé voltak sebességi fokozatok, ám a visszaváltásnál gondjaink akadtak, amik a féktávok bevételénél komoly másodperc-áldozatokat követelt.

A Vác Rallyn számunkra a lényeg az volt, hogy lássuk, hogyan működik a Megane a múltkori revízió után, hiszen nem csak a hátsó futóművön állítottuk, de kicseréltük a gátlókat, új torzíót és stabilizátort kapott a gépünk. A váltó makacskodásával minden esélyünk elszállt arra, hogy küzdjünk az elsőségért, és megismételjük a tavalyi bravúrunkat. Elkeseredve azonban nem vagyunk, jó volt látni, hogy a kategóriatársaink komoly küzdelmeket folytattak. Végül a Papp testvérek – akik nagyon jó barátaink – nyerték meg a váci derbit, amivel egyben a bajnoki címüket is bebiztosították. És ez a legszebb az egészben: egy apró hiba sem fér bele a versenyzésedbe, hiszen akkor rögtön porrá vernek az ellenfelek. Ez adja a versenyzés sava-borsát.

Nagyon sok mindent tanultunk ebben az évben a kocsiról, s rájöttünk arra, hogyan lehet gyorsan menni a Megane-nal, mik azok az alkatrészek, amiket rendszeres időközönként ki kell cserélni.  Ma már elmondhatjuk, hogy egy megbízható, stabil autó áll a rendelkezésünkre, amivel jövőre reményeink szerint újabb sikereket érhetünk majd el.