Kezdi felfogni a magyar jegybank vezetése a gyengülő forint veszélyeit

A forintgyengülés most már aggasztja a magyar közfinanszírozási szektor és a magánszféra döntéshozóit egyaránt, és emiatt valószínűleg hamarosan szünet következik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési ciklusában, kamatemelés azonban jelenleg nem várható – közölték budapesti tárgyalásaik tapasztalatairól szóló szerdai beszámolójukban londoni pénzügyi elemzők.

    A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői budapesti tájékozódó látogatásukon az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, valamint magánszektorbeli közgazdászokkal, piaci szereplőkkel és politikai elemzőkkel tárgyaltak.     Megbeszéléseikről összeállított, szerdán Londonban ismertetett beszámolójuk szerint úgy látták, hogy a magán- és a közszférabeli tárgyalópartnereiket egyöntetűen “nagyon aggasztja” a forint gyengesége. A Barclays londoni elemzői szerint az MNB-t meg is lephette, hogy a forint a mostani felzárkózó térségi eladási hullám során intenzív nyomás alá került, mivel a tavalyi második-harmadik negyedévi hasonló piaci felfordulás idején a forint viszonylag ellenállóképes volt, és más valutáknál kisebb mértékű eladási hullám sújtotta.     A cég elemzőinek beszámolója szerint a magyarországi döntéshozók több okból is nemkívánatosnak tartják a mostani forintgyengülést. Az egyik ok a háztartásokat és a vállalkozásokat továbbra is terhelő devizaadósság. Jóllehet a háztartások esetében a devizakockázati sebezhetőség mérséklődött, a legtöbb budapesti tárgyalópartner a jelek szerint azon a véleményen van, hogy a további forintgyengülés innentől már kontraproduktív lenne, és negatív hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre – áll a Barclays londoni elemzőinek szerdai beszámolójában.     A ház szerint aggodalomforrás emellett, hogy a forintgyengülés valamelyest felfelé ható nyomást gyakorol az államadósságra is, amelynek hozzávetőleg 40 százaléka devizaadósság, így az árfolyamesés potenciálisan magasabb kockázati felárakhoz és magasabb kamatokhoz vezethet, ennek folyományaként pedig az államháztartási hiányra is negatív hatást gyakorolhat.     A Barclays elemzői szerint az MNB viszonylag magasnak tartja a forintgyengülésből eredő inflációs átszűrődést is. Ennek alapján némi forintgyengülés még elfogadható a jegybank számára, de folyamatszerű gyengülés, különösen a jelenlegi ütemben már nem – sorolták budapesti tárgyalásaikon szerzett benyomásaikat a ház londoni közgazdászai.     A Barclays elemzői szerint a választások közeledtével a forintgyengülés politikai szempontból sem kívánatos.     A cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyenge forint közelebb viszi a monetáris tanácsot a kamatcsökkentések szüneteltetéséhez. Az MNB jelentősen enyhítette a monetáris kondíciókat, ám nem adott iránymutatást arra, hogy az enyhítési ciklus mikor és miért érhet véget. Úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a piactól várja a jelet a kamatcsökkentések leállítására, és lehetséges, hogy a forintgyengülést, valamint a globális piaci hangulattal szembeni jelenlegi viszonylagos sérülékenységet az MNB monetáris testülete ilyen jelként fogja értelmezni – vélekedtek a Barclays elemzői.     A ház előrejelzése ennek alapján az, hogy az MNB a jövő heti kamatdöntő ülésen még végrehajt egy visszafogott mértékű, mindössze 5 bázispontos kamatcsökkentést, és ezzel egy időben jelzi, hogy a piaci fejlemények felmérésnek idejére a továbbiakban enyhítési szünetet tart.     A Barclays elemzői közölték ugyanakkor, hogy a közeljövőben nem várnak kamatemelést az MNB részéről. A magyarországi döntéshozók elégedettek ugyan a recesszió utáni kilábalás ütemével, vannak azonban aggályok azzal kapcsolatban, hogy a növekedés törékenynek bizonyulhat – fogalmaznak a cég londoni szakértői.     MNB-kamatemelést egyelőre már nagy londoni házak sem valószínűsítenek.     A Nomura nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői – akik a minap szintén Budapesten tárgyaltak – Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: tapasztalataik szerint az MNB a legújabb stressztesztek alapján azt a nézetet vallja, hogy a legutóbbi csúcsértékeknél sokkal gyengébb forintárfolyam lenne csak káros a pénzügyi stabilitásra.     Az MNB stratégiája a jelek szerint az, hogy “ha minden kötél szakad”, például a forint 340 forint/euró fölé gyengül, akkor devizapiaci intervenció helyett inkább kamatemelés legyen, de egyébként a jelenlegi – vagy esetleg normalizálódó – piaci kondíciók közepette, ha lehetséges, folytatni kell a kamatcsökkentéseket – állt a Nomura londoni beszámolójában.     A cég londoni elemzőinek véleménye szerint mindazonáltal “úgy tűnik, hogy az MNB a tűzzel játszik”, mivel minden további kamatcsökkentés egyben azt is jelenti, hogy növekedhet a tőkekivonás kockázata egy újabb piaci kilengés esetén.     A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a felzárkózó piacokon zajló eladási hullámról összeállított minapi elemzésükben ugyanakkor szintén azt jósolták, hogy az MNB csak 340 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam esetén venné fontolóra a “vészhelyzeti kamatemelést”.     A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai minapi helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég alapeseti forgatókönyve újabb, ezúttal 10 bázispontos kamatcsökkentéssel számol a monetáris tanács jövő heti kamatdöntő ülésén. Az RBS szakértői hozzátették, hogy csak 320 forint/euró felé tartó árfolyam esetén módosítanák az e havi MNB-ülésre szóló prognózisukat kamattartásra.

Forrás:MTI