Kibékíthetetlen politikai táborok Magyarországon

Az 56-os évfordulós budapesti demonstrációkról jelentetett meg cikket csütörtökön a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap, valamint a Der Standard című osztrák újság, míg a Süddeutsche Zeitung német lap pedig a bajai időközi választásokkal kapcsolatban közölt írást.

    Kibékíthetetlen politikai táborok Magyarországon címmel számolt be a szerdai demonstrációkról a svájci Neue Zürcher Zeitung. A jobboldali liberális irányultságú svájci lap szerint “egymás kölcsönös szidalmazásának jegyében zajlottak le a nemzeti ünnepnapon tartott demonstrációk Budapesten”. Kiemelte a lap, hogy a baloldali ellenzék most először lépett fel egyesülten. Az NZZ értékelése szerint a két rendezvény – a Békemenet és Orbán Viktor Hősök terén mondott beszéde, illetve a baloldali ellenzék közös rendezvénye – nem csak “a két politikai tábor szembenállására jellemző kibékíthetetlenséget” tette egyértelművé. Az ellenfél szidalmazásán felül – írta – a pártok alig álltak elő tartalmi érvekkel, hogy meggyőzzék azoknak a magyaroknak a többségét, akik a kormánnyal és az ellenzékkel is elégedetlenek. A tudósító, Meret Baumann szerint mindenekelőtt a baloldalnak kell tennie valamit, ha Orbán komoly kihívójaként akar fellépni. A szerdai közös fellépés nem tudta elleplezni, hogy egy igazán ütőképes összefogásnak személyes nagyravágyás áll az útjában – vélekedett.     Egységet mutatott az 1956-os népfelkelésre való megemlékezések alkalmával a magyarországi demokratikus ellenzék – emelte ki a Der Standard a rendezvényekről beszámolva. Az “Orbán-rendszer” elleni tiltakozás – írta a liberális osztrák napilap – egyesítette az egyébként olyannyira heterogén ellenzéket, miközben Orbán Viktor miniszterelnök az ellenrendezvényként szervezett “Békemeneten” beszélt a követőihez. Számos neves politikus használta ki a potenciális szavazók tömeges jelenlétét arra, hogy rögtön el is kezdje a választási kampányt – állt a cikkben. A lap értékelése szerint Orbán valamivel több mint három év alatt kétharmados parlamenti többségének segítségével nagy hatalomközpontosítást hajtott végre. A választási törvényt a kormánypárt igényeire szabták, és ha az egyesült ellenzék nem lesz “meglepően erős”, akkor Orbán valószínűleg még növelheti is többségét. Nem ez volt az első alkalom, hogy a magyar lakosság kifejezte a jobboldali konzervatív kormány politikájával szembeni elégedetlenségét – tette hozzá a lap, majd ismertette az egyes rendezvények résztvevőinek egymással szemben álló nézeteit. http://derstandard.at/1381369585456/Mitte-Links-Opposition-demonstrierte-vereint-gegen-Orban     A Standard kommentárban foglalkozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodást szabályozó törvénnyel. Ez a szerző, Lisa Mayr szerint “gyakorlatilag büntethetővé teszi a hajléktalanságot”. A kormány indoklása szerint a közrend és a biztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében van szükség a törvényre – írta lap, s egyúttal kétségbe vonhatónak nevezte, hogy ez volna a valódi indíték. “De még ha így is volna, ez akkor sem válna be” – tette hozzá. A hajléktalanság és a szegénység rendszerint nem választható magatartásformák, amelyek mellett valaki tudatosan, több választási lehetőség mérlegelése után dönt – érvelt a szerző. Egy pluralisztikus társadalomnak – írta – el kell viselnie a szegénység látványát, különösen válság idején. A szegénység társadalmi realitás, amelyre a modern szociális államoknak, mint Magyarország, tartós választ kell találniuk, úgy hogy komolyan törekszenek az esélyegyenlőség és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtésére – folytatta. “Ez közismerten leginkább oktatás, képzés és okos munkaerőpiaci politika révén sikerülhet – és nem tilalmak révén”. Kemény “rend és fegyelem-politikájával” – fogalmazott a lap – az Orbán-kormány saját szociálpolitikájának kudarcára reagál, és ezzel súlyosbítja a problémát. http://derstandard.at/1381369542605/Ungarn-macht-Armut-zum-Delikt     A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap a bajai időközi választással kapcsolatban készült videó ügyéről közölt cikket. Cathrin Kahlweit a Vétkes kerestetik című írásában a videofelvétel körüli ügy fejleményeit ismertetve kiemelte, a nyilvánosságban rendkívül szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy kinek állhatott az érdekében a “hamis vádaskodás a választási csalásról”.     Hozzátette: az erős érzelmi töltetet magyarázza, hogy az utóbbi időben többször vetették a Fidesz szemére, hogy saját győzelmének biztosítása céljával alakította át a választási rendszert. Ennél is fontosabb viszont az a “trauma”, amelyet Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde váltott ki, és amely elvezetett Orbán Viktor győzelméhez – emelte ki.     A Süddeutsche Zeitung szerdai számában megjelent írás szerzője hangsúlyozta, amennyiben beigazolódik, hogy az MSZP-hez köthető a bajai videó, valószínűleg azoknak lesz igazuk, “akik azt mondják: akkor a baloldalnak 2014-ben már nem is érdemes indulnia a választáson”.

Forrás:MTI